2009. január 23., péntek

A 200 éves ember (1999)

A Martin család nem nézte meg Spielberg Mesterséges intelligencia című filmjét (na jó, valójában az később készült), és otthonra minden kellemetlensége ellenére házi robotot rendelnek. A robot azonban valamitől meghibásodik, és „lelke” lesz. A család több generációját is túléli, majd elhatározza, hogy ő akkor is „igazi kisfiú” akar lenni, a technika segítségével ezt is eléri, persze ekkorra már nagyon öreg lesz.Az a baj A 200 éves emberrel, hogy nem lett az, ami lenni szeretett volna. Chris Columbust minden fórumon jó munkásemberként emlegetik, aki simán le tud vezényelni egy nagy költségvetésű látványfilmet, de maradandóan értékeset eddig nem alkotott. Oké, tudom, ott volt a film, „amiben a kisfiú egyedül marad otthon és jönnek a betörők és áááááá”, de a Dogma óta tudjuk, hogy azt a „Sátán ihlette” :D. Meg persze kettő egészen hangulatos Harry Potter is a rendezése alatt jött létre. Véleményem szerint az első Potter film egyébként Columbus pályájának csúcsát jelenti.A 200 éves ember nem kevésbé híres alapanyagból dolgozik, az eredetit Asimov vetette papírra. Föl is idéződik (az egyik legcikibb jelenetben) a robotika általa lefektetett három törvénye. Amúgy a film világát nem az alapmű szabja meg, sokkal inkább mézesmázas rendezőnk konfliktusoktól mentes, szivárványok alatt bátor monológokat harsogó álomvilága. És eddig minden rendben volna, teljes élvezettel fogyasztanám én is. Csakhogy ez nem gyerekfilmnek van szánva, igyekszik lekötni minden korosztály figyelmét és ez az ami nem tud sikerülni, főleg az idétlenre megírt párbeszédek miatt, és mert (mint említettem) nincsen igazi konfliktus. Annál több az ömlengés, és a túljátszott rész, már a játékidő 30. percében azt akarták a készítők, hogy a torkunk legyen összeszorulva, de ez a film végéig szinte egyszer sem tud megtörténni.Aztán megjelenik a vásznon Robin Williams, aki nem fokozza a drámai feszültséget, hanem néha nagy erőket bevetve még cikibb jeleneteket produkál. Azt vettem észre, hogy a viccei hallatán, amiket bájos hölgyeknek süt el (és ez szinte minden filmjében így van) engem a hideg kiráz. Őszintén szólva élveztem a sci-fi elemeket a történetben, és részben ezek miatt ültem végig a nagyon hosszúnak tűnő kétórás játékidőt. Jók a sminkek, jó a robotjelmez, látványosak a repülő autók és a díszletek, tehát meglátszik a költségvetés. Adott a drámai szituáció is, és a színészek sem botrányosan rosszak. Egy jobb forgatókönyvíró mellett Columbus megrendezhette volna élete legjobb filmjét.

Nincsenek megjegyzések:

Nem csak mozis blog - 2011

e-mail: kasafero@gmail.com