2008. augusztus 24., vasárnap

Ride your music

Igazi kikapcsolódás menni pár kört az Audiosurf nevű játékkal. Hasonló miniűrhajós ugrabugrával már DOS-os környezetben is találkoztunk, de itt nem a kissé pixeles űrhajón van a hangsúly. Az audiosurf nem működik zene nélkül, a saját zenénk nélkül. MP3, WMA, stb. fájljainkból ugyanis pályákat generál nekünk, hogy kedvenc muzsikáink hallgatása közben ritmusra kerülgessük a diszkófényű kocskákat. Hát, leírva nem annyira érdekes, de higgyétek el, nagyon kellemes élményeket okoz. Ráadásul versenyeztethetjük eredményeinket a világ minden tájáról érkezőkkel. Mindjárt nyomok pár Radiohead songot... A program ingyenes demóját innen töltheted le.

2008. augusztus 23., szombat

Apollo 13 (1995)

A valaha volt legjobb űrhajósfilmnek tartom az Apollo 13-at. A filmet erőskezű, határozott rendező (Ron Howard) készítette, a színészgárda (Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Gary Sinise, Ed Harris) semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Az űrhajóban minden esemény tudományosan megalapozott és a trükkök szemet gyönyörködtetőek. Erőltetem az agyam, hogy rosszat írjak róla, de ehhez nincs kedvem. Talán a kissé patriotista, trombitával kísért zene, talán a légkör adhat indokot némi távolságtartásra egy európai szemében, de aki emiatt nem szereti a filmet, azzal nem tudok egyetérteni. Amint a patriotizmus kerül a középpontba, a rendező irónikus gesztusokat intéz saját hazája felé, nem gúnyol, csak megmosolyogtat, finoman, ízlésesen. Persze az Apollo 13 nem erről szól, mindez csak egy jelentéktelen momentuma a mozinak.A lényeget itt a cél, az oda vezető út, és az akadályok körül kell keresni. A zseniális színészi játék, és a már említett dolgok miatt elmerülhetünk abban a világban, ahol egy álom beteljesülése végett összehangolt, professzionális munkával emberek százai együtt törnek a cél felé. (Ó kis hazám, a Kárpátok aljában, látod ezt?)A 100%-ig valós eseményeken alapuló Apollo 13 torokszorító, és a csipetnyi (szerintem simán elfogadható) giccs ellenére is tanulságos alkotás, kihagyhatatlan.

2008. augusztus 7., csütörtök

Szeretjük a pingvineket

Mert viszonylag megbízható kis lények, nem szoktak idegeskedni, bájosan totyognak a jégen, ennélfogva viccesek, ráadásul egész életre választanak párt (Szóval legalábbis keresztény közegben mindenképpen menők). Meg hát a Madagaszkár legszórakoztatóbb figurái is ők voltak. Most azonban két másik animációs filmről lesz szó.

Happy feet - Táncoló talpak (2006)

Meglepően realisztikus látványvilággal bír a Happy feet, de nem a realisztikussága a legérdekesebb. Hanem inkább az, amit ez az életszerűség magával vonz. (Itt nem a 80-as évek popslágereit daloló pingvin Don Juanokra gondolok, mert a filmben azok is akadnak.) a helyszín az Antarktisz, az uralkodó szín pedig a fehér. Amit a fehér árnyalataiból az animátorok kihoztak, az teljesen elképesztő, de még így is az a helyzet, hogy a néző közel 2 (!) órán keresztül sötét állatokat néz fehér háttér előtt. Ennek pedig nincs túl vidám hangulata, részemről kicsit megbélyegezte a mozit. Ennek ellenére kevés negatívumot tudok elmondani a Táncoló talpakról, a látvány (az említett kis kellemetlenséggel együtt) lehengerlő, a pingvinek édesek, gyerekek soha ne adjátok fel, és ha másnak érzitek magatokat, ne próbáljatok az unalmas átlag soraiban totyogni blablabla... Pozitív finish, kivételesen az emberek (húsvér színészek) is jó fiúk a filmben. Akár Pixar mozi is lehetett volna, de ez Warner-es. A nagy nevek, csak a párbaj kedvéért: Robin Williams, Elijah Wood, Hugh Jackman és Nicole Kidman.
Surf's up! - Vigyázz, kész, szörf! (2007)

Ez pedig a Columbia Pictures legelső animációs filmje, amelyhez a Pixar munkatársait is segítségül hívták és az eredmény kifejezetten királypingvines lett (haha). Ebben az esetben nem a másság dilemmáját hanem az önmegvalósításét kell szegény főhős pingvinünknek megoldani, a közeg is más, ebben a világban emberek nincsenek, az állatok viszont pont úgy forgatnak dokumentumfilmet, mint mi. Ez adja a keretet egy Verdákos karriersztorihoz, amiben van szív és emberség, van benne poén és sok-sok szörf, tenger, napsütés, színkavalkád, de az a fesztültség, ami a Happy feet hogyismondjam „komorságából” fakad, nincs meg. Inkább van humor és kevésbé élet. Ennek ellenére legalább olyan jó szórakozás. És akkor a nevek: Shia LaBeouf, Jeff Bridges, Zooey Deschanel.
Először arra gondoltam, a Táncoló talpaknak adok több csillagot, aztán mégis úgy döntöttem, hogy döntetlen. Mert mindegyik mozi működik a maga nemében, az egyikben inkább a humor, a másikban az emberség és a kitartás dominál, úgyhogy akár egymás után is bátran ajánlom a két film megtekintését.

2008. augusztus 4., hétfő

Kedvenc klippek

Amolyan zenés kedvcsináló. Öt a bejegyzés írója által mostanában imádott klipp következik, fordított sorrendben.
05. The Idoru - Monochrome
04. Yeah Yeah Yeah's - Cheated Hearts
03. Omaha Bitch - Dancing Cyprine
02. Sigur Rós - Untitled #1
01. Radiohead - No surprises

Nem csak mozis blog - 2011

e-mail: kasafero@gmail.com