Dan in real life

Dan (Steve Carell) három kislányát egyedül neveli, felesége évekkel ezelőtt meghalt. Igyekszik jó apa lenni, és ami azt illeti, meg is állja a helyét, de hát egy család ugye akkor teljes ha asszony is van a háznál. Hosszú idő után fölvillan Dan-ben az új szerelem lehetősége, csak akad pár bökkenő a hölgy (Juliette Binoche) személyével kapcsolatban (persze a szerelemben szeretnek mindig benne akadni mindenféle bökkenők). Súlyosbítja a helyzetet, hogy Dan körül nyüzsögnek egyrészt a „legszörnyűbb” tinédzser korban lévő lányai (tök jó és vicces alakítások!), másrészt túlságosan is gondoskodó szülei.
Egész jó kis fílgúd mozi lehetett volna a Dan in real life, ha mondjuk nem a Walt Disney stúdió és az enyhén szólva sem nagy múltú Peter Hedges rendező fog bele a megvalósításba. Mert így egy középszerű romantikus vígjáték kerekedett az egyébként teljesen korrekt forgatókönyvből. Nem is annyira a Disney „vásznon nincs mell, vér és erőszak” elvei okoztak gondot a teljes átélésben, hanem a beállítások kliséhalma. Üresjáratok, gyenge, vagy nem teljesen végigvitt poénok sajnos akadnak.Steve Carrel (amerikában népszerű komikus) becsületesen bírkózik meg az apa szerepével, Juliette Binoche pedig tökéletesen hozza a bájos, vonzó, letelepedni vágyó nő karakterét. Többnyire ki is hoznak minden kihozhatót a színészek a filmből, és úgy fél óra után, ha a Black Snake Moan-on edződött keménytökű néző is képes befogadni a film egyébként teljesen őszinte (bár sokszor bárgyú) könnyedségét, akkor akár jól is szórakozhat. Hozzáállás kérdése, engem sikerült megtörnie, és kellemes hangulatba kerültem, annak ellenére, hogy nem ad semmi extrát, semmi különlegeset. De legalább a fingós poénokat mellőzi!!!