Joel Schumacher-t rendező ikonnak nevezni túlzás, de tény, hogy botlásai mellett több emlékezetes alkotás is fűződik nevéhez. A 90-es évek két Batmanjéről, (de főleg a másodikról) inkább nem mondanék semmit. Ezzel szemben az Egyenesen át képei, és Kiefer Sutherland beszólása, a „Jó nap ez a halálra” valahogy mégis megragadt. Ezen az alkotáson talán jobban tükröződik Schumacher filmes arányérzéke. Annyi biztos, hogy jó érzékkel válogat a forgatókönyvek között, elég csak a Fülkére gondolnunk.
Egy valamire való modern tömegfilm nem létezhet klisék nélkül. Tulajdonképpen az igazán népszerű és jónak mondott hollywoodi mozik ügyesen válogatott és ferdített klisék halmazából épülnek föl. Nincs ez másként a The number 23-vel sem. Egybegyúrtak egy ágyonfekvős, elvérzett nős krimit némi számmisztikával és egy grafomán „zseni” agymenésével. Az eredmény csakúgy, mint Schumacher teljes munkásságának summája, felemás.
Carrey hozza a kötelezőt, többször bizonyította már, hogy képes ő drámaibb szerepekben is helytállni. Nem ripacskodik, igyekszik ügyesen kordában tartani legendás mimikáját. Mégis fura. Tulajdonképpen az egész film fura, mivel fura motívumok fura elegye kíván lenni. A regény, melyet főhősünk olvas, megelevenedik a szemünk előtt. Ez a félig-meddig kitalált történet ad alapot a rendező vizuális pincsi-pancsijára. A gyerekkor képei Tim Burton-féle álomvilágként peregnek, a gyilkosságos részek kiköpött olyanok, mint a Sin City noiros film-képregényvilága, a valóságban pedig egy egyszerű sintér egyre feszültebbé váló napjait követhetjük szemmel, füllel.
A paranoia megjelenése túl direkt a filmben, valahogy nem eléggé indokolt a legtöbb szereplőnél. Sajnos mind túl könnyen pottyannak bele a 23-as szám bűvkörébe, és emiatt mi csak húzzuk a szánkat, így nehezebb befogadni ezt a bele minden vacak levest. A történet valóban kiszámíthatatlan, de az kevés. A ködösség egyáltalán nem kulcs a jó szórakozáshoz. A 23-as szám egy közepes Thriller, szórakoztató, néha jól is néz ki, de évente egy rakás hasonló színvonalú mozi jut el hozzánk. Azokat is elfelejtjük majd.
Egy valamire való modern tömegfilm nem létezhet klisék nélkül. Tulajdonképpen az igazán népszerű és jónak mondott hollywoodi mozik ügyesen válogatott és ferdített klisék halmazából épülnek föl. Nincs ez másként a The number 23-vel sem. Egybegyúrtak egy ágyonfekvős, elvérzett nős krimit némi számmisztikával és egy grafomán „zseni” agymenésével. Az eredmény csakúgy, mint Schumacher teljes munkásságának summája, felemás.
Carrey hozza a kötelezőt, többször bizonyította már, hogy képes ő drámaibb szerepekben is helytállni. Nem ripacskodik, igyekszik ügyesen kordában tartani legendás mimikáját. Mégis fura. Tulajdonképpen az egész film fura, mivel fura motívumok fura elegye kíván lenni. A regény, melyet főhősünk olvas, megelevenedik a szemünk előtt. Ez a félig-meddig kitalált történet ad alapot a rendező vizuális pincsi-pancsijára. A gyerekkor képei Tim Burton-féle álomvilágként peregnek, a gyilkosságos részek kiköpött olyanok, mint a Sin City noiros film-képregényvilága, a valóságban pedig egy egyszerű sintér egyre feszültebbé váló napjait követhetjük szemmel, füllel.
A paranoia megjelenése túl direkt a filmben, valahogy nem eléggé indokolt a legtöbb szereplőnél. Sajnos mind túl könnyen pottyannak bele a 23-as szám bűvkörébe, és emiatt mi csak húzzuk a szánkat, így nehezebb befogadni ezt a bele minden vacak levest. A történet valóban kiszámíthatatlan, de az kevés. A ködösség egyáltalán nem kulcs a jó szórakozáshoz. A 23-as szám egy közepes Thriller, szórakoztató, néha jól is néz ki, de évente egy rakás hasonló színvonalú mozi jut el hozzánk. Azokat is elfelejtjük majd.
6 megjegyzés:
rég láttam, de hasonlóakat gondoltam én is...
az oldalképből ítélve hasonlóan választunk filmet, kiváncsian fogom figyelni ezt a blogot (is).
köszi:)
A Quimbys lánynak köszi,Mandulának meg szívesen.
csak az ötlet tetszett a filmben, de az nagyon, majdnem írtam egy történetet, hasonló storyval...
a legkedvesebb jelenetem, mikor az orvosok kijelentik mániákus grafomán Jim...elgondolkodtam...talán picit én is! :D...
mikor lesz észventúra 3?
Egyelőre úgy néz ki Levi, hogy el kell keserítselek...
Megjegyzés küldése