2012 - a civilizációgyilkos Emmerich

Egyszer bekopogott hozzám két Ébredjetek!-es fazon, és azzal nyitottak, hogy:

„Tudtad, hogy már csak negyven oldal van vissza a Bibliából?”

Na ne... mondtam. Számolgatni kezdtem, mennyi ideig olvashatok még, de a Maják megelőztek. Ők tudták a tutit, és abbahagyták a Maja Naptár szerkesztését. Pontosan 2012-nél.

Aztán nézzétek meg ezt a képet:

Ez a fazon, Roland Emmerich ötnél elkezdte a visszaszámlálást.

5-Independence Day; 4-The Day After Tomorrow; 3-10.000, B.C.

És 2009-ben már 2-nél tart! A 2012-nél!!!

Az igazi katasztrófa valószínűleg tényleg ebben az évben következik majd be, amennyiben meg fogja rendezni a The 12.012 Independent Year After 10.000 B.C., When The Universe... című, minden eddiginél nagyobb világ-gyakását (ahol a sejtelmes három pont után már semmi sem lesz).

Azon kívül, hogy egyszer már megkaptuk az útbaigazítást a világvégéhez (ne ess pánikba, és mindig legyen nálad törülköző), vizsgáljuk meg, mi mindent hámozhatunk ki az utolsó előtti stádiumból!

FIGYELEM – REJTETT TANÁCSOK EMMERICHTŐL, AVAGY HOGYAN ÉLJÜNK TÚL!

1. Legyél egy átlagos amerikai család tagja (elvált szülő, vagy meghurcolt, de szüleit titokban szerető gyerek)!

2. De azért a biztonság kedvéért dolgozz egy olyan multimilliárdos keze alatt, akit beavattak a Nagy Titokba!

3. Ismerj meg legalább egy világvégezsenit (l. az uborkazabáló Woody Harrelsont), mert amikor ő azt mondja, „De gyönyörű”, neked azonnal el kell pucolnod!

4. Szerezz egy térképet arról, hogy hol a legbiztonságosabb – ez a térkép abban is segít, hogy ha lezuhansz egy szakadékba, letörölhesd vele az öltönyöd, mielőtt kimászol belőle. Végy példát John Cusackról!

5. Legyen melletted valaki, aki legalább egy repülőgépes oktatási órán részt vett!

6. Soha ne viselkedj illetlenül! Akkor se, ha azt hiszed, ez jogos, mert az illetlenséget a világvége halállal bünteti. Okulj Tamara esetéből – ha nem mutatott volna be Yurinak, még mindig élne.

7. Legyél kutya! Ha itt a világvége, úgyis megmenekülsz! Csak ne legyen tériszonyod!

MINDEZEK MELLETT NÉHÁNY IGAZÁN CIKI DOLOG A FILMBŐL

• A dialógusok általában.

• Gordonnak (az exfeleség új pasijának) kell néhány unszimpatikus vonás, hogy ne sajnáljuk annyira a végén, amikor meghal.

• Gordon meghal – így a család újra egyesülhet.

• Danny Glover afroamerikai elnök. Morgan Freeman Deep Impact-beli alakítása óta az amerikaiaknak már van Barack Obamájuk, így arra hajaz – csak őszebb. Emmerich nem kíméli – kétszer kell lezúzni. Egyszer hamut szór rá, aztán legyakja egy Cunami meg egy repülőgép-anyahajó. Hiába, a Halálos Fegyver szériája megedzette az öreget.

• Az állatmenekítésnél elefántot és zsiráfot látunk. Francba, pedig pont Afrika maradt érintetlen.

• Afrika érintetlen marad – lám, az emberiség bölcsője újra nem csak éhező gyerekekből fog állni. Jön a világ!

• Több éves szülők, szeretők, barátok előtti titkolózás után szó nélkül lelép az elit. Bezárják a kapukat, majd 15 perccel a nagy pusztulás előtt Helmsley professzor lelkesítő beszédére megenyhül a milliárdosok puccos valaga.

• Egyetlen unszimpatikus ember marad a 2012-es Noé bárkáján: az Oliver Platt által játszott Anheuser! Ez jó arány, nem?

• Jackson Curtis (John Cusack) kislánya két órányi világvége elöli menekülés után megkérdezi: „Mikor megyünk haza?” A hülyéje. Poszt-traumatikus emlékezetkiesés?

• Ugyanez a kislány 27 nap bárkán töltött idő után, mikoris kijönnek beleszippantani az új jövő szagába, csak annyit mond: „Már nem kell guminadrág!”. Hiába, az élet apró örömei.

• A hatalmas repülővel (ami azért hatalmas, mert ugye orosz) hihetetlen manővereket végeznek omló tornyok között.

LEGCIKIBB HELYEZÉSEK

Majdnem dobogós: Az öreg láma kilötyköli a teát, és elmond egy pocsék bölcsességet.

3. A magyar szinkronban csak az oroszoknak van akcentusa. Talán még mindig haragszunk az elvtársakra.

2. Erzsébet Királynő Mr. Beant is megidéző botladozása kutyáival. (Apropó – a sztárok és Hollywood vajon megmenekült? Nyilván nem, mert ha Bruce Willis ott lett volna, mindenkit megmentett volna.)

1. A Sixtusi Kápolna a híres freskóval. Emmerich megmutatja, mi a hiányzó centi Ádám és a Teremtő ujjai között. Hát persze! A világvége!

ÖSSZEFOGLALÓAN

Pozitívum: 10/10 a látványért

John Cusack: 3/10 Hát, öreg, ennél alább azért ne add!

Sztori: Akár még komolyan is vehette volna magát a film.

Dialógusok: 2/10 (a kettő a néhány nagyot durranó macsós beszólásért)

Össznemzeti érzés: de hát rólunk, magyarokról szó sem esett – sehol egy szürkemarha?

CIKIÉRZÉS: 10/10

EZÚTON GRATULÁLUNK EMMERICHNEK!

ÜDV A CI-KI (CIkizzük KI)...ajaj...FEDÉLZETÉN

Kedves Blograjongók!

Ezen rovat arra hivatott,
hogy a lelkes szerző -
ki hivatalos iratot
ráadásul nem is tudhat
magáénak -, kit megríkatott
(könnyesre röhögte magát)
néhány jeles alkotás,
világ előtt kicikizze
a beválogatott filmeket.
Rajongói ihletet
bizony csak onnan merít,
hogy esténként monitort terít,
és a bőség asztaláról
kihámoz néhány kockát.
Kalandra fel, ki jó barát,
s a CI-KI beindítja magát!

Üdvözlettel:
Komáromi Sándor

Kick-Ass trailer (2010)

Állítólag a Mark Miller képregényéből készült Kick-Ass "megdöbbentő" film lesz. Annyi már látszik, hogy dögös a fényképezés és dereng némi wannabí érzés. Várjuk.

Crazy Heart trailer

Jeff Britgesnek kijárna már egy Oscar, én imádom. Meg persze Maggie-t is :)

Moon (2009)

A világ energiagondjait holdkőzetből nyert héliummal oldják meg a jövőben. Sam hároméves "Holdbéli" küldetése a végéhez közelít. Mióta az állandó kapcsolat megszakadt a Földdel, az egyetlen valós idejű kommunkiációs lehetőség a Kevin Spacey hangján megszólaló központi számítógéppel való üres csevely. "Two weeks to go, Buddy!" A küldetés utolsó napjaira azonban hősünkenk, aki már amúgy is válságos állapotban van - a tudathasadás szélén -, egyéb problémákkal is szembe kell néznie.Sokan vártuk ezt az alacsony költségvetésű sci-fi-drámát és nem is kellett csalódnunk. A Moon remekbe szabott makett-díszletei és a holdbázis extrém módon steril belső helyszínei (sokszor kiköpött Űrodüsszeia) már önmagukban is intenzív hangulatélményt jelentenek, amit Sam Rockwell torokszorító alakítása tesz teljessé. Nem jelentéktelen adalékként itt vannak még Clint Mansell fülbemászó és hátborzongató dallamai, amelyek ismét egyfajta vég nélküliséget sugallnak. Ez a kilátástalan vég nélküliség a film egyik alaptémája, és mindenki számára kiderül majd, hogy nem csupán a monoton holdfelszíni "földművesmunkára" érthető.

Crash - Mutant Island

Két hete egy nem túl izmos, de új Nokia tulajdonosa vagyok, nekem már a javas alkalmazások is nagy előrelépést jelentenek. Gondoltam miért ne írjak néha egy-két rövid játékkritikát.

Azért a Vivendi Games fejlesztésére esett a választásom, mert eddig messze ez a legélvezetesebb mobil játék, amit kipróbáltam. Ügyességi, mászkálós, ugrálós és persze DOS-os időket megidéző játék. De elég durva, hogy egy huszonezres mobiltelefonon már sokkal jobb grafikával és nagyobb felbontással lehet játszani, mint anno egy 486-os gépen (hogy az Iphone pentiumokat megszégyenítő képességeiről ne is beszéljek).
Szóval a Crash egy humoros és izgalmas cucc, baromi jó már-már rajzfilmszerű animációkkal. A legjobb, hogy a készítők komolyan vették, tényleg elgondolkodtak mi mindent lehet kihozni egy ilyen kicsi alkalmazásból. Így hát Crash mászik a falon, van egy frankó Chuck Norris rúgása, és Lara Croftként ugrál a szirteken. A főellenségekkel is ötletes a harc. Nemsoká a végére érek, és egy darabig tuti nem tudja leszorítani a trónról semmi egyéb game.

Paranormal Activity (2007)

Katie-t fiatal kora óta figyeli valami sötét erő. Miután összeköltözik barátjával, mindkettejüknek egyre ijesztőbb élményekben lesz részük, többnyire persze az éjszaka közepén. A gazdag (de nem túl okos) pasi, Micah beruház egy jó drága éjjellátó, susmushalló kamerába, hogy elkezdődhessen a móka. Az eredmény félelmetes, vagyis legalább annyira félelmetes, mint a Blair Witch, vagy a Rec volt. Akinek az említett alkotások megizzasztották a tenyerét, biztosra veszem, hogy A Paranormal Activity alatt is bőszen dörzsölik majd a nadrágjukat.Hátborzongatás téren nehéz újat mondani. Minden valamirevaló filmrajongó polcai nyikorognak a legkülönbözőbb és legmegátalkodottabb szellemek és démonok léptei alatt. A kísértetjárások elszenvedői kapták már lencsevégre a rohadékokat (Kopogó szellem, 1982), hívtak már látót, vagy papot az árnyak kiűzetésére (Ördögűző, 1973), és a szegény főszereplők számtalanszor eszméltek már rá, hogy ezekkel a sötét fazonokkal nem éri meg szívózni. Mi újat mondhat egy 2007-ben, nevetségesen kis pénzből, noname színészek és látványos trükkök nélkül készült film a rettegni vágyóknak? Nos, semmit, újat legalábbis nem. De akkor miért borzongtam úgy meg a nyolcvanadik perc környékén, ahogy horrorfilmtől már nagyon régen?Válasz után a „hogyan”-ban kell tovább kapirgálnunk. A forma (vagyis a Blair Witch Projekt-tel 99-ben a nagyközönség számára is népszerűvé lett „helló, ez egy kézikamerás megtalált felvétel” álca) sosem volt annyira aktuális, mint a megapixeles telefonok, az egyre olcsóbb kamerák és a kimeríthetetlenül sok, megdöbbentő, undorító de főleg valóságos „homevideo” anyagot is megosztó YouTube korában. Mivel az ijesztő valóság képei (balesetek, agresszió, pánik...) a videók által beköltöztek a mindennapjainkba, nem csoda, ha a hasonlóképpen, hasonló minődégben tálalt rémséget képes úgy fogyasztani a néző, hogy megfeledkezik a műfaj hamisságáról. Végtelenül egyszerű a recept és már jön is a hatás, ami (ha nem is teljesen, de) megmarad az elejétől a végéig, hazudik aki mást állít (vagy nem tud horrort nézni).Le merem fogadni, hogy a készítők hatalmas rajongói a témának, hiszen arányaiban, dramaturgiájában szinte semmi hibát nem ejtettek a filmen, minden mozzanat szépen készíti elő a végső félelembombát és azt a hidegrázós élményt gerinctájékon, amit a teljesen őszinte „bárcsak nem kéne most itt lennem”, ill. „de jó, hogy mindez csupán fikció” gondolatok tesznek teljessé. Nem emelnék piedesztált a filmnek, hisz könnyű észrevenni a gyengeségeit: Kísértetünk a kamera hatására meglehetősen pózőr alakká válik, nem mondom, hogy ripacs, de tudja jól szegény, hogy itt minden megmozdított lepedődarabnak a néző megelégedésére kell mozdulnia. Hőseink pedig elég bugyuták (messze nem ragadnak meg minden lehetőséget a segítségkérésre). De ezek a jelentéktelen apróságok úgysem tudják fölülírni a film után még percekig érzett lányos zavaromat, mialatt próbáltam visszatérni a realitásba és letörölni az izzadságot a tenyeremről.