Nemcsak, hogy az ígéret szép szó, de jobb későn, mint soha, szóval hoznék pár érvet. Nagy divat lehúzni filmeket a rossz cgi miatt, de ez nekem valahogy sosem volt kenyerem, és nem zavar a The Mist esetében sem. Aztán szokás emlegetni a színészek hányadék teljesítményét és habár e momentum fölött jelen esetben már sokkal nehezebb szemet hunyni, én mégis hajlandó vagyok rá. Még azt is elfogadom, hogy Frank Darabont harmadik King rendezése szinte megfeszítetten elzárkózik mindenféle eredeti ötlettől. De amikor azt látom, hogy az (egyébként már többször bizonyító) rendező úgy mozgatja a szereplőket, mintha a Barátok közt Rózsa bisztrójában ragadt Danikáék lennének, hát akkor nekem be kell raknom a kritika helyére egy kakáló elefántos jútúb videót.
És igenis Carpenternek adom a pontot, Köd kérdésben úgy érzem klasszikusa 1:0-ra vezet Darabonttal szemben. Mert ez a Darabont film olyan szemérmetlenül agyalágyult szitukat enged meg magának, hogy párszor le kellett fejelnem a monitort. Hiába a jó trükkök, a pár pillanatig élő, de egyébként csúnyán elsikkadó Mist ikus hangulat, ha a következő jelenet pereg le előttünk:
A bolti dolgozók összenéznek, miután hátul be akart jönni valami polipgeci. Megszólal az egyik:
- Nem vagyuk biztonságban.
- Mért?
- A bolt falai üvegből vannak.
Erre érthetetlen módon mindhárman az üvegek fele néznek, majd...
- Jesus Christ!
És tényleg üvegből vannak.
És nem ez az egyetlen ratyi, majdnem végig azt éreztem folytatásos tévéfilmet nézek májkeldudikoffal a főszerepben... Jókat beszélnek a filmről, de nekem sehogy se akart ráállni az agyam...
És igenis Carpenternek adom a pontot, Köd kérdésben úgy érzem klasszikusa 1:0-ra vezet Darabonttal szemben. Mert ez a Darabont film olyan szemérmetlenül agyalágyult szitukat enged meg magának, hogy párszor le kellett fejelnem a monitort. Hiába a jó trükkök, a pár pillanatig élő, de egyébként csúnyán elsikkadó Mist ikus hangulat, ha a következő jelenet pereg le előttünk:A bolti dolgozók összenéznek, miután hátul be akart jönni valami polipgeci. Megszólal az egyik:
- Nem vagyuk biztonságban.
- Mért?
- A bolt falai üvegből vannak.
Erre érthetetlen módon mindhárman az üvegek fele néznek, majd...
- Jesus Christ!
És tényleg üvegből vannak.
És nem ez az egyetlen ratyi, majdnem végig azt éreztem folytatásos tévéfilmet nézek májkeldudikoffal a főszerepben... Jókat beszélnek a filmről, de nekem sehogy se akart ráállni az agyam...
3 megjegyzés:
Hát nem tudom, engem nem zavartak a párbeszédek, amit meg ki emeltél az meg föleg nem, ha a katonák dumálták volna akkor esetleg dehát nem azok voltak hanem megszeppent hétköznapi emberek akiknek az életükre még sosem törtek másfélméteres legyek. Meg egyébként ez csak egy 50 oldalas novella volt ám nem pedig regény mint a másik kettő, azér tünhet üresebbnek ez mint a halálsoron. Naés a vége hogy teccet mert az más volt ám mint a novellának?
A high schoolos színjátszókörön edződött főszereplő tálalásában ez a finálé annyira szar volt, hogy se nevetni se sírni nem lehetett rajta, egy a nézőtől nagyon távoli, groteszk bigyó lett ez a befejezés.
szerintem egyenessen szar volt a vége, pedig a film elvézetes volt, a novellálnak egyébként valami olyasmi volt a vége hogy kiderült hogy amit olvasol az egy feljegyzés amit egy benzinkúton hagyott az apuka(mert hogy ott nem voltak olyan hülyék hogy elfelejtik nézni az üzemenyag állását) és mikor a többiek elaludtak ő elkezdett játszani a rádióval, és miközbe tekergette egyszer csak mintha meg hallott volna egy szót, és így ennyi:) ugyhogy végül is nem volt vége. Még az sem volt egy értelmű hogy halott-e valamit vagy sem. Gondolom ez a befejezés amerikába nem lett volna túl sikeres azér cserélték le.
Megjegyzés küldése