Coenék új filmje szívbemarkolóan ironikus. A testvérpár többször megmutatta már, milyen a téveszmék bűvöletében élő bugyuta kisember. Ám eddig inkább röhögtünk ezeken a figurákon, minthogy együtt éreztünk volna velük. Még akkor is, ha a civilizációs betegségektől súlytott tucatember valós inkarnációit azonosítani tudtuk a környezetünkben, vagy saját magunkban. Nem valószínű, hogy a Michael Stuhlbarg alakította Larry Gopnik-ot könnyebben a szívünkbe zárjuk, mint tavaly a hülyére szőkített Brad Pittet, mert ez az alakítás már nem pusztán jóízű nevetést vált ki belőlünk, sőt. Gopnik nem csak saját hiányosságai, betegségei miatt kisember, hanem az életmódjába vetett feltétlen hit miatt. Így már egyre növekszik a röhögés súlya.
A hithű zsidó egyetemi tanár élete éppen olyan üres, mint a pénztárcája, ráadásul - abszurd módon - mintha egyszerre esküdne össze ellene az egész világ. Diákja megzsarolja, felesége elhagyja, a rabbik pedig nem is próbálnak segíteni a kisiklás helyes útra terelésében. A káosz lassan eluralkodik Gopnik körül, előttünk pedig egyre több mételye sejlik föl álarcok mögé rejtőzött környezetének. A boldogtalan feleség próbál elszakadni, pedig sorsa ugyanúgy elrendeltetett, mit a helyét nem lelő, máris elkeseredett fiúé (Aaron Wolff). Persze vége hossza nincs az abszurd karaktereknek, és egytől egyig mindnek otromba csúfság szárad a lelkén, vagy ha más nem is, cselekvésképtelenek.
Ettől függetlenül a Serious Man komédia, percenként jönnek a precízen elhelyezett és telibe talált poénok, de ezek emléke valahogy mégis felülíródik bennünk a megdöbbentő befejezést (vagy filmlefejezést) látva. A film ettől az ambivalenciától kap igazán egyedi ízt.
A hithű zsidó egyetemi tanár élete éppen olyan üres, mint a pénztárcája, ráadásul - abszurd módon - mintha egyszerre esküdne össze ellene az egész világ. Diákja megzsarolja, felesége elhagyja, a rabbik pedig nem is próbálnak segíteni a kisiklás helyes útra terelésében. A káosz lassan eluralkodik Gopnik körül, előttünk pedig egyre több mételye sejlik föl álarcok mögé rejtőzött környezetének. A boldogtalan feleség próbál elszakadni, pedig sorsa ugyanúgy elrendeltetett, mit a helyét nem lelő, máris elkeseredett fiúé (Aaron Wolff). Persze vége hossza nincs az abszurd karaktereknek, és egytől egyig mindnek otromba csúfság szárad a lelkén, vagy ha más nem is, cselekvésképtelenek.
Ettől függetlenül a Serious Man komédia, percenként jönnek a precízen elhelyezett és telibe talált poénok, de ezek emléke valahogy mégis felülíródik bennünk a megdöbbentő befejezést (vagy filmlefejezést) látva. A film ettől az ambivalenciától kap igazán egyedi ízt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése