Nem csak mozis blog

2011 nyolc legjobb filmje!?

2011-12-26T03:20:00.002+01:00

Azon kaptam magam, hogy eltelt egy év, és a blogot bizony rettentően elhanyagoltam. Nem mondom, hogy bánom, volt sokkal jobb dolgom is, mint álmatlan éjszakákon koptatni a billentyűket, kultúráról okoskodni. Részben magánéleti jóságoknak, kedvességeknek, szépségeknek - fokoznám még, de rájöttem, nem itt van a helye:) - is köszönhető, hogy jóval kevesebb filmet láttam idén, mint tavaly, (ami alighanem rekordév volt az életemben). Ahogy mondtam is, bánja kánya, de azért a blog nem pusztul el, sőt, talán egyszer még főnixmadárkodik egyet. Addig is íme egy rövid agymenés 8 jó filmről 2011-ből. Ha valaki még olvassa egyáltalán... :)

8. X-Men: Az elsők (X-Men: First Class)

Nem az előzménysztori agyafúrt kigondolása, de mégcsak nem is a rendező (Matthew Vaughn) egyedi szemlélete tette igazán jóvá az első osztályos mutánsok filmjét. Az - mármint egyedi szemlélete - ugyanis nincs. Az akciójelenetek éppúgy össze lettek lopkodva, mint maga a cselekmény. Vaughn azonban már többször bizonyította, hogy a szerethető karakterek ipari gyártásával igen ügyesen boldogul.

Azt azért meg kell jegyeznünk, hogy motivációk terén mind Xavier, mind Erik messze a legkidolgozottabb szuperhősök között vannak, a First Class így lehet egyszerre bosszú és szuperhősfilm, ráadásul két markáns, nagy dolgokra hivatott, de még folyamatosan változó személyiség megférhetetlenségének története. Emberi érzelmek. Néha már majdnem tragédiák.

7. Majmok bolygója: Lázadás (Rise of the Planet of the Apes)

Ki hitte volna, hogy ilyen elegánsan, szépen meg lehet alapozni egy 43 (!) éves filmtörténeti klasszikust! Az új Majmok bolygója megássa a talajt Charlton Heston-éknak, méghozzá okosan. A szuper-intelligens csimpánz, Cézár felemelkedése sorsszerű, az elnyomottak, a kitaszítottak allegóriájává válik, és ettől lesz egészen drámai a helyzet, pláne a további események ismeretében. Agyon lett szajkózva, de igaz: a CGI pár helyen veszett-jól néz ki.

6. Frászkarika (Fright Night)

Hatalmas köszönet illeti az alkotókat a 80-as évek tinifilm hangulatának tökéletes megidézéséért. A Las Vegas melletti csöpp városka atmoszférája zseniális lett. És akkor megjelenik Anton Yelcin (Charlie) aki mintha Marty Mcfly országos cimborája lenne, úgy motorozgat az örök naplemente "sújtotta" kertek alatt. Bónusznak kapunk egy elképesztően szexi, laza, de még éppen klasszikus sármú vámpírt Colin Farreltől, és innentől jöhet az abszurd horror valamennyi bevált fogása. Nyalogathatjuk a szánk szélét mi is.

5. Idegen arcok (Attack the Block)

Jaj, dehogyis az a legnagyobb szívás ufókám, ha a vadnyugaton landolsz a brancsoddal! Sokkal, de sokkal kellemetlenebb terep egy alien-nek napjaink londoni gettója. Amilyen idétlen ötlet tizenéves rablósuhancok közé vérengző szörnyetegeket dobni az égből, itt kérem annyira ügyesen ki lett használva! Persze egy idő után már nem a farönk egyszerűségű sztori az ami fontos a nézőnek, hanem a zseniális gyermekszínészek átélése, ahogy pofán rúgnak még egy betolakodót néhány csöppet sem visszafogott "fuck off" kíséretében.

4. A guardista (The Guard)

Az Erőszakik (In Bruges), a 2000-es évek egyik legjobb filmjének bevált formuláit követi Martin McDonagh alkotása, ami nem is véletlen, hisz Martin az előbb említett film rendezőjének testvére. Az almák közel estek egymáshoz: arcpirító nyersesség találkozik egészen finom angol humorral, mindezt nagyszerűen fényképezett és éles szemmel bemutatott közeg (csak most Brugge helyett az ír vidék) teszi emlékezetessé. Na meg Brendan Gleeson szívbemarkolóan fancsali ábrázata.

3. Drive - Gázt! (Drive)

Ettől megmondom őszintén többet vártam, vagy nem is ez a jó kifejezés: Mást. Visszagondolva azonban be kell látnom, hogy a Drive nem akar nemzedékek ízlését meghatározó, stílusteremtő mozi lenni. Ehelyett olyan erős kontrasztba állítja a brutalitást és az esztétikumot (a fényképezés valami gyönyörű), hogy ezzel máris érezheti a néző, mit jelent egy meghasadt életű ember számára a felszínre jutás lehetősége. Milyen az, amikor minden rendelkezésre álló eszközt bevetve indul valaki útnak a feloldozás reményében. A Drive nemcsak macsóságból, de romantikából is jelesre vizsgázik, még úgyis hogy nem 100%-ig jó értelemben "művészfilmes" pár helyen. Hogy miért a 3. mégis? Mert a képek bevésődtek a fejembe, és folyton arra gondolok, na, ezt újra kéne nézni minél előbb.

2. Melankólia (Melancholia)

Az a világvége, ami az ember fizikai pusztulásával jár, vásznon ma már egészen közhely. Trier természetesen nem is erre vállalkozott új filmjével. A Melancholia bolygó szerencsétlen érkezését Justine (Kirsten Dunst) lelki világvégéjével vonja párhuzamba. Az egy dolog, ha az emberiség elpusztul egy kozmikus esemény által, de a legborzasztóbb hidegrázást mégiscsak az okozza, amikor valaki olyan mély depresszióba süllyed, amelyben belső világa hullik apró darabokra, és a szilánkokból már nem is lehet összeállítani semmit. A film atmoszféráját tekintve gyermekkori rémálom, mondanivalója pedig megérne a pszichiátriai konferenciát, de többrétegűségénél fogva beszélhetünk akár az értékpusztulásról, vagy a beteljesülésről is (Bumm).

1. The Sunset Limited

Az idei első helyet egy kétszereplős TV-filmnek adom. De micsoda TV-film és micsoda két szereplő! Tommy Lee Jones és Samuel L. Jackson abba a színészi korba értek, amikor már mindent elhiszünk nekik, ami elhagyja a szájukat. Hát még ha Cromack McCarthy intelligens, sziporkázó dialógusait pörgetik végig!

A bőrszínét tekintve is Fekete-Fehér páros egymás inverzei. Fekete az emberségbe kapaszkodó, örökké reményteli hívő, egyszeri ember, Fehér pedig a mindenből, de legfőképp magából kiábrándult professzor, tudós. Boldogok-e a szegény lelkűek? Miben lelhetünk támaszra? Talán nem túl bagatell kijelentés, hogy a dráma és az abból készült film, vagyis a két szereplő találkozása egész izgalmas válaszokat rejteget ezekre a hülye kérdésekre. Is.

METAMORFÓZIS

2011-11-26T17:19:00.007+01:00

Volt már, hogy azt vetették szememre, hogy mindig olyan darabokat csinálok, amiben szenvednek. Biztosan nagyon szeretek fájni. Meg volt, hogy azt rótták fel, minden előadásomban az ördöggel foglalkozom.

Kedves rágalmazók!
Igazatok van!

Nagyon szeretem a sötét oldalt! Mert hiszek benne, hogy feladatunk megismerni mindazt, ami bennünk ördögi, mert tele vagyunk olyan érzésekkel és gondolatokkal, amiket fel kell tárnunk magunk előtt annak érdekében, hogy kiismerjük, és megszűnjünk félni tőle. Mert igen, néha gyarlók vagyunk, néha irigyek, néha félünk, néha megbántunk másokat... gonoszak volnánk?

Nem hiszem...

A tragédia válságos időkben kézenfog bennünket és bevisz a mélyvízbe, boldog időkben pedig jelzőbólyává válik, hogy sose felejtsük el, honnantól kell már munkálkodnunk annak érdekében, hogy el ne süllyedjünk.

Nos, a filmipar is imádja a negatív figurákat, ezekből szeretnék egy amolyan legtutibb rangsort összerakni, az átalakulások témájában. Mert van ilyen bőven, de nálam ezek minden idők legszebb kuriózumaivá nőtték ki magukat!

Ám lássuk!!!

5. HELY

Naná, hogy kihagyhatatlan! Jack Nicholson Ragyogás-beli alakítása mindent felszínre hoz a mélyből. Őrült, gonosz, félelmetes... és tényleg gonosz! Mert szegény feleségét hogy kiosztja már, amikor megzavarja őt az "írásban". Az igazság az, hogy a film elég rendesen kikezdte a családi létben csak szürkeséget és unalmat találó apa témáját. Annyival szélsőségesebb az átlagnál, hogy tévékapcsolgatás és sörözés helyett ő végigkergeti a kis családját egy sövénylabirintuson... egy baltával...

4. HELY

Hát igen... Charlize Theron... akárhányszor az arcába nézek ennek a valódi szörnynek, elakad a lélegzetem... valóban ez a leggyönyörűbbhollywoodiüdvöske bűzlött így abban a jellegzetes kockás ingben? Azta... a filmet nem szeretem annyira, de amit Charlize megmutat a szeretetre és odafigyelésre éhes ember nyomorúságából, az zsigeri... és közben olyan nyomorultul éreztem magam, pusztán azért, mert tanúja kellett legyek mindennek... brrrrrr

Ezt csak egyszerűen nézd...
3. HELY

Heath... Istenem, valami hihetetlen sugallat szállhatta meg őt, amikor magányosan elvonulva egy hotelszobában hangot, arcot, testet adott ennek a legmaibb főgonosznak. Éppen olyan ő, mint a mai világunk... Kaotikus személyiség... talán nem is őrült, hanem inkább a világ nyomorára a leggyorsabb és legspontánabb reakciókat adó elme. Nem jön sehonnan, nincsenek motivációi, és nincs senkije... jaj, de jó, hogy van azért Batman-ünk is...
Figyeld az első párbeszédét a maffiózókkal (You are crazy... No... I'm not...)... Figyeld a monológjait, amelyekben magyarázatot ad az arcára... Hogy lehet így mondani: Why so serious? ...Look at me...Hit me...
És persze figyeld a kórházas robbantás-jelenetet nővérruhában, amikor az utolsó robbanás még őt is meglepi...
RIP, Heath!

2. HELY

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ......... Csak azért nem az övé a trón, mert némi mankót jelent az elképesztően ronda maszk és a kiválóan megírt főgonoszi karakter... De azért amit Ralph Fiennes művel ezzel a figurával, az a csúcsok csúcsa. Arisztokratikus, arrogáns, és naná, hogy vonzó karakter, minden kígyósága ellenére. Figyeljétek a kezének a játékát... ahogyan tartja a pálcát... ahogyan főellenségére nézni tud... és ami a legádázabb benne - amikor a legutolsó részben közli, hogy Harry meghalt... és röhög egyet... ilyen hübrisz még a görög szenvedőket sem szállta meg... IMÁDLAK, RALPHIE!!!!!!!

1. HELY

Életem leggyomorforgatóbb filmje a There will be blood (Vérző olaj). Még egy ilyen torz, groteszk, kifordult lelkivilággal élő figurát, mint amit Daniel Day Lewis megformált, nem hordott hátán a celluloid... A film is tökéletes, az összes szereplő kiváló, de nem lehet felsorolni az összes pillanatot, amit DDL szalagra játszott... Figyeld, amikor a végén pofonokkal ébresztgeti magát... figyeld az "Elszívtam az olajadat" monológot... figyeld a templomi megbánás-jelenetet... és persze figyeld, amikor elkergeti a fiát (bastard from a basket)...
THANK YOU, MY LORD!!!

Tintin előzetes (2011)

2011-05-17T15:26:00.000+02:00

Megérkezett végre Spielberg legújabb filmjének, a Tintin-nek az előzetese, mely egy (Amerikában alig ismert!!!) belga képregényen alapszik. Tudni lehetett, hogy egy "újabb valódinak látszani akaró animáció" lesz ebből, és nekem egyelőre úgy fekszik a leányzó, hogy tényleg az lett, semmi több.

Harry Potter and the Deathly Hallows Part II trailer (2011)

2011-04-29T15:19:00.002+02:00

Hát ez pofátlanul izgalmasnak néz ki!

Another Earth trailer (2011)

2011-04-22T22:31:00.004+02:00

Triernél populárisabb szellemiségű alkotók is bolygókat vízionálnak idén az égre... "Win a flight to Earth 2!"

Life in a Day trailer (2011)

2011-04-22T18:00:00.002+02:00

Sejteni lehetett, hogy szép lesz a youtube-olók egy napon készült videóiból összevágott film, és a trailer nem is okoz csalódást.

Lars von Trier - Melancholia (előzetes)

2011-04-09T13:06:00.006+02:00

Charlotte Gainsbourg mellett Kirsten Dunst-ot, de még Kiefer Sutherland-et is megcsodálhatjuk a Mester legújabb filmjében, amelyben van pofája félbeszakítani egy esküvőt holmi nyavajás bolygó-összeütközés okán.

Green Lantern 4 (!) perces előzetes

2011-04-05T13:32:00.002+02:00

Elsőre gagyinak tűnt, most meg már igazán nem tudom eldönteni, hiszen ez a négy perc egészen grandiózus. Vajon lehet majd igaziból is nevetni Reynolds poénjain, vagy inkább csak kínosan somolygunk?

Blinky™ (rövidfilm, 2011)

2011-03-26T23:19:00.004+01:00

Egészen remek képekkel és hangulatokkal kerülsz szembe, ha rányomsz a play-re. Ajánlott a HD gombot is bekapcsolni.

Aki a robotokat szeretni, rossz ember nem lehet? Vagy fordítva? Én már Asimovnál összezavarodtam, azóta meg csak egyre rosszabb. :)

Privatizálódott a videó, sajna...

Paul - Ha meglátod te is elájulsz?

2011-03-26T22:09:00.005+01:00

Felesleges meglepődni. A nagy stúdió árnyékában írt forgatókönyveknél gyakran beindul a hollywoodi sablonozógép, és a kínosan összefércelt végeredményt már a világ (momentán) legszerethetőbb komikus párosa (Simon Pegg, Nick Frost) sem tudja önfeledten fogyaszthatóvá tenni.

Az, hogy a Paul kínosan rossz, azért túlzás, a fent említettek mellett Seth Rogen, mint Paul hangja és Kirsten Wiig, mint ügyeletes zakkantcsaj is szállít egy-két megmosolyogtató pillanatot, de ezen túl csak lelketlen üresség, lejárt szavatosságú poénok és unalom várja a nézőt. Pegg és Frost remélhetőleg fölmarkolják a zsét és mennek vissza Angliába igazi komédiákat csinálni. Úgy legyen!

Amerika kapitány trailer (2011)

2011-03-24T18:23:00.002+01:00

Mondhatni, hozza a kötelezőt, a megérzésem, hogy közepesnél nem lesz rosszabb, de semmi extra.

Prey 2 trailer

2011-03-17T19:51:00.006+01:00

A Prey mindenképpen az egyik leghangulatosabb FPS, amivel valaha dolgom volt. A folytatás hivatalos bejelentése után megérkezett a játék élőszereplős trailere, amitől mindjárt eldobod az agyad. Vagy a kézi kamerádat...

Vigyázz, ne mutasd meg a gyerekednek, mert húzós!

Super 8 trailer (2011)

2011-03-11T21:35:00.003+01:00

Egyrészt Spielberg, másrészt Abrams, harmadrészt űrlénybuzi vagyok, A Harmadik típusú találkozások pedig az egyik kedvenc filmem (akad itt E.T. hangulat is bőven, meg persze a korszak is stimmel).
A Super 8 az eddigi infók szerint az összes fent említett összetevőből lett gondosan összegyúrva, hogy kisfiúként szögezzen a bársonyszékbe engem egy kellemes délutánon (vagy estén) 2011 nyarán. Cefetül várom.

A deviancia diadala - Rubber kritika (2010)

2011-03-09T13:04:00.009+01:00

E cikk írója kifejezetten rajong a filmekben megjelenő "váratlan" vagy "mindfuck" fordulatokért. Nem csak Marvin pofátlan hirtelenséggel szétrobbantott koponyája okoz neki kéjes örömet (Ponyvaregény), de David Lynch "mocsári szörnyének" fölbukkanása is a Mulholland Drive-ban. Soha nem gondolta azonban e cikk írója, hogy ezek a momentumok értelmetlenek lennének, azt meg pláne nem, hogy egyszerűen a "panem et circenses" elv vagy a nézők megdöbbentése végett alkalmazzák őket. Éppen ezért szkeptikusan fogadja a Quentin Dupieux Rubber című filmjének nyitójelenetében elhangzó monológot, amely az ok nélküliséget a mozi egyik legalapvetőbb elemének titulálja, majd magát az ok nélküliséget határozza meg a film vezérfonalaként.Ez a film nem az értelmetlenségről mesél, arról ugyanis nem lehet mesélni. Ha filmet nézünk, folyamatosan interpretáljuk a látottakat, és ha nem is mindenki ugyanott, vagy ugyanúgy, mégis minden esetben levonunk belőlük valamilyen konklúziót. Így hát e cikk írója a Rubbert sem tartja értelmetlen filmnek. Deviánsnak már annál inkább.Hamar kiderül, hogy Dupieux ért a plánozáshoz, tud feszültséget kelteni egészen statikus képekkel is, ehhez képest csalódás, hogy filmjével percenként rombolja le, majd építi fel újra a hatáskeltő mechanizmusokat, elenged, majd újra visszahív elvont, groteszk világába. Méghozzá azért, mert mindezzel egyértelmű célja van: jókora fricskát mutatni Hollywoodnak.
Ehhez pedig a legbugyutább hollywoodi műfajt választja, a slasherfilm-paródiát. A főszereplő egy érzékeny lelkű, de gyilkos természetű gumiabroncs, aki talán csak szerelemre vágyik, talán csak arra, hogy telekinézissel zúzza szét a helyi rendőrök kobakját, de az is lehet, hog egyszerűen csak nyugodtan szeretne tv-t nézni.

A film természetesen fittyet hány a megszokott dramaturgiákra, habár egy zuhanyjelenettel, a hős megaláztatását követő véres bosszúval, és jól adagolt fekete humorral azért mégis megemlékezik a műfaj klasszikusairól. A szereplők cselekedetei teljesen következetlenek, majd' mindig valami drabális idiótaságba torkollnak.

Dupieux csak ott téved nagyot, amikor filmjének lényegét az értelmetlenség ünnepléseként foglalja össze ahelyett, hogy beismerné: ahogy a kreatív filmkészítők nagy részének, neki is elege van hollywoodból. A filmesek ilyenkor hol sértetten, hol deviáns magatartással igyekeznek hadakozni az álomgyár toposzaival. Nincs is ezzel semmi baj.

SAVE THE HUNGARIAN FILMS!

2011-02-27T07:30:00.009+01:00

Tisztelt Pénzemberek és Alkotók!

Engedjék meg, hogy javaslatot tegyek a magyar film újjáélesztésére, a következő filmötletekkel (bármelyik felhasználható, jogdíjat és elismerést nem kérek, csak annyit, hogy a filmekből befolyt bevételből ne adjanak se Sas Tamásnak, se annak, aki a Tüskevár remake-kel rémísztget, se a Szinglik éjszakája 2-nek!)
Javaslataim jelmondata: BKV, avagy Bátorság, Koprodukció, Vegyesen!

PÁL UTCAI FIÚK 2

A kis Nemecsek már gyógyultan kijár a grundra, és építgeti azt, amit a harc során tönkretettek a vörösingesek. Közeli barátságba kerül a mentálisan zavart Ács Ferivel, aki a film közepe táján elmondja, hogy azért olyan zaklatott, mert halottakat lát. A film végén a kis nemecsek rádöbben, hogy ő is halott, és a grund be van zárva.
A kis nemecseket játszhatná Sz. Z., Ács Ferit pedig Nagy Marcell filmszínész.
A rendező mindenképpen M. Night Samalamadingdong legyen!

A JÁNOS VITÉZ KÓD

Az amerikai Egyesült Államok egyik beteg elméjű professzora (Mucsi Zoltán) ellopja Petőfi Sándor csontjait a Louvre-ból. A magyar titkosszolgálat embere (Nagy Marcell) éppen alkoholista időszakát éli tehetségtelensége miatt, amikor a János Vitéz eredeti kéziratait böngészve rájön, hogy Petőfi a sorok közé citrommal írt. Felmelegíti a papírt, és láthatóvá válnak a nyomok: Petőfi Segesváron nem halt meg! Beszélgetésbe kezd a Köztársasági Elnökkel (Franco Nero), akitől megtudja, hogy a Pálos Rend tagja, akinek az ősei a Szent Koronára tűvel további titkos jeleket véstek Petőfi Sándor sorsát illetően. A lepukkant titkosszolgálati ember ellopja a Koronát, és közben még kezet is fog Gyurcsány Ferenccel (himself), aki épp a szobájában táncol, és aki aláírja neki a Szent Koronát. A korona elvezeti hősünket a végső csata helyszínére: Nagyvázsonyba, ahol az őrült tudós már életre keltette Petőfit (Pintér Tibor). A végső csata után a titkosszolgálat embere felemelkedik alkoholista mivoltából, Gyurcsány Ferencet pedig letartóztatják a Korona megrongálásáért. A filmnek nyitott vég kell, mondjuk Petőfi utazik a vonaton, az Alföldön. (I'm looking for Mary Hrúz).

A Hét Krajc-ár

Egy szegény család. Az apát (cameo: Dwayne The Rock Johnson) elhurcolja a titkosszolgálat főembere (Scherer Péter). A családban hét gyerek van (a film érdekessége, hogy mind a hetet Nagy Marcell alakítja), de nincs mit enniük. Az anya (Molnár Piroska) eldönti, hogy azt hazudja, van hét krajcár a lakásban. A gyerekek keresni kezdik. Közben az anya megidézi Koppány szellemét (Franco Nero, magyar hangja Dörner György), és sámánista szertartással egy-egy testrészét kínálja egy-egy krajcárért. Koppány azt súgja a fülébe: hét krajcár múlva meghalsz. A gyerekek találnak egy krajcárt, mire az anya egyik körme leszakad. Találnak még egyet, mire hullani kezd a haja. A harmadiknál eltöri a lábát, a negyediknél leszakad az egyik karja. A legkisebb gyerek (Nagy Marcell) rájön, hogy a krajcárok és a balesetek között összefüggés van, de mindhiába, a testvérek (Nagy Marcell, Nagy Marcell, Nagy Marcell, Nagy Marcell, Nagy Marcell, Nagy Marcell) már túl éhesek...

A Nagy Ho-ho-ho-horgász - The Movie

3d-s animációs film, amelyben minden karaktert Nagy Marcell alakít, motion capture eljárással.

Egy szuperhős születésének meséje. A kis Michael Toldee (gúnynév, mert sokáig csak ennyit tudott mondani: ee) már gyerekkorában kitűnik a többiek közül: felemel egy szekeret, amikor a kismacska beszorul alá, meg soványra szop egy hatalmas bivalyt, annyi tejet tud meginni. Egy dologgal van baj: hirtelenharagú. Amikor idősebb lesz (itt már Nagy Marcell alakítja), testvére, a gonosz George (Mucsi Zoltán) mindig csúnyán beszél vele, aztán T haragja egyszer lesújt: egy malomkövet vág testvéréhez, de egy ártatlan embert öl meg (cameo: Rob Schneider). T bújdosni kezd, és keleti légzéstechnikákat tanul ideges állapotai leküzdésére. George nem hagyja annyiban a dolgot, még a királyt (Franco Nero) is ráuszítja testvérére. Toldee eljut az X-men First Class-be is, de nem találja a helyét, továbbra is dühös, és ott is megöli Wolverinet, meg Minotauruszt. Régi nevelője (Anthony Hopkins) megtalálja őt, és elmondja, hogy egy gonosz szuperhős, Chevy Taste (Gesztesi Károly) tartja rettegésben Magyarországot. Toldee félreteszi sérelmeit, és legyőzi a gonoszt. Ebben segítségére lesz hű szolgája, és anyja (Terry Black), aki mindig is bízott fia képességeiben. A gonosz testvér meglakol, a film vége nyitott - feltűnik egy újabb gonosztevő, The Voiceman, akit Havas Henrik alakít.

FOLYT KÖV...

Kutyaszorítóban remake!!!

2011-02-27T01:02:00.003+01:00

Azt kell mondjam a trailert látva, talán tényleg megérett az idő, hogy újragondolják Tarantino nagyszerű krimijét!

A második Thor trailer (alighanem)

2011-02-18T19:57:00.007+01:00

És először tűnik szimpatikusnak a film. A rendező Kenneth Branagh, és érvként ott van még Natalie Portman is, meg az a férfi felsőtest, bár az nem feltétlenül nekem érvel.

X-Men: First Class trailer (2011)

2011-02-11T18:22:00.003+01:00

Magneto és Xavier fiatalon? Rakétaválság? A béke soha nem volt lehetséges út? Lássuk az első osztályos x-menek bemutatóját!

Super 8 elő-előzetes

2011-02-07T20:48:00.002+01:00

~~Stephen Sp~~ J.J. Abrams ~~E.T. 2~~ Super 8 című filmjéből láthatók alább az első képek. Csekk.

Ethiran (Robot) részletek...

2011-01-27T22:49:00.001+01:00

Gyerekek... Ehhez pofa kell.

Love tralier

2011-01-16T22:37:00.001+01:00

Áááááááááá! Mmmmmmm! Óóóóóóóóó! Oda vagyok meg vissza! Csak ne okozzon csalódást!

Andrew Garfield fölhúzta az új jelmezt

2011-01-14T00:39:00.001+01:00

Nem kell már olyan sokat aludni 2012-ig... :) (Kattintásra nagy méretben csodálhatjuk Ő véznaságát)

Tron werkfilm

2011-01-07T18:14:00.003+01:00

Ebben a 8 perces filmecskében minden benne van, amiért érdemes megnézni a Tron Legacyt. De fontos megjegyezni, hogy semmi nincs benne, amiért nem érdemes... :)

2011 - Ezt megnézzük!

2011-01-03T11:21:00.008+01:00

Következzen néhány trailer, ami felkeltette blogunk érdeklődését, vagy fogalmazzunk úgy, hogy egy ideje tűkön ülünk miattuk. Ezeket a filmeket várjuk a legjobban 2011-ben.

127 Hours (2010)

Danny Boyle szeret nagy túlélőkről filmet forgatni. Jó példa erre Mark Renton a Trainspottingból vagy Jamal K. Malik a Gettó Milliomosból. Legújabb túlélője is kemény áldozatok árán tud fennmaradni. De beszéljen helyettünk ez a remek előzetes:

Biutiful (2010)

Két név: Alejandro González Iñárritu és Javier Bardem. Nomeg a kritikusoktól eddig érkező szuperlatívuszok. Vajon ez lesz a legmegrázóbb dráma 2011-ben?

Your Highness

Az Ananász expressz rendezőjének új filmje régimódi történelmi komédiának tűnik, de a legjobb értelemben. A trailerek egészen viccesek, a szereplőgárda pedig impozáns! Jelenleg a legjobban várt vígjáték!

Harry Potter és a halál ereklyéi, 2. rész

Mert egy egész nemzedék meghatározó filmes eposza fog lezárulni (igen, ezt immáron tessék komolynak venni) és minden jel arra mutat, hogy méltó módon.

A Föld inváziója - Csata: Los Angeles

Egyszerűen azért várjuk, mert marhajó hangulata volt az első anyagoknak, amiket a filmből láthattunk katonástul, űrhajóstul, robbanásostul. Reméljük nem fog csalódást okozni.

Cowboyok és űrlények

Mindenki arra számított, hogy Jon Favreau egy Vasemberhez hasonló vicces, könnyű akciófilmet készít ebből a cowboyos űrlényes képregényből. Ehhez képest az első trailer olyan mocskosnak és kiesnek láttatja a vadnyugatot, és olyan szemétmód félelmetesnek az űrlényeket, hogy mindenki jól meglepődött. Csak jöjjön már!

2010 - Évzáró

2010-12-31T12:29:00.006+01:00

12:29 van még csak, de az ezévi filmes listámat ezennel lezártnak tekintem. Itt tekinthető meg (a lista alján sorozatévadokkal). Mindenkit szeretettel vár nem csak mozis szigetünk a sok mozis sziget között 2011-ben is! Gyertek néha, ha gondoljátok! Ja és...

2010 - Ez tetszett!

2010-12-30T13:41:00.009+01:00

Az év legszebb meséje: Doctor Parnassus és a képzelet birodalma (The Imaginarium of Doctor Parnassus)

Mert Terry Gilliam bájosan elvont álomvilága nemcsak elbűvölő, de önreflexív is. Tündérmesék pedig a valóságban is a szemétdombok tetején esnek meg leggyakrabban, bárki bármit mond! :)

Az év legjobb animációs filmje: Így neveld a sárkányodat (How To Train Your Dragon)

Mert a Dreamworks stúdiónak soha nem sikerült még ennyire megható és őszinte animációs filmet készítenie.

Az év legjobb vígjátéka: Felhangolva (Get him to Greek)

Mert olyan percekig göcögtető jelenetekkel, mint a "szőrös fal dörzsölős", csak nagyon kevés komédia tud előállni. Russel Brand pedig vitathatatlanul zseniális, mint kiégő rocksztár.

Az év legjobb akciója: Ha/ver (Kick-Ass)

Mert Matthew Vaughn filmje legalább annyira társadalomkritikus, mint amennyire első osztályú agyatlan szórakozás!

Az év komolykodós akció-sci-fije: Ragadozók (Predators)
Mert Antal Nimród megcsinálta a legjobb Predator filmet az első rész óta. A karakterek szimpatikusak és kellően tökösek, a harcok pedig kifogástalanul vannak ábrázolva. Íme a jakuza harc!!! :D

Az év legjobb thrillere: Fekete Hattyú (Black Swan)

Mert Aronofsky ért hozzá a legjobban, hogy ne csak a színészt de a nézőt is megmártsa a saját maga által kreált poklokban, és újabban még a katarzis sem marad el, sőt!!!

Az év legjobb drámája: Szellemíró (The Ghost Writer)

Mert habár nehéz volt a döntés (Jó a Facebook film, a Mr. Nobody, meg a Crazy Heart is, meg még sok más), mégiscsak Polanski misztikus elemekkel átszőtt "kamaradarabja" érdemel kiemelést. Kimértsége, eleganciája, nyomasztó hangulata mellett az is nagy erénye, hogy fölépíti azt a hatást, hogy a néző folyamatosan egy kulcslyukon keresztül leskelődik, és mégsem marad le semmiről. Árnyalt kép egy korszak hanyatló arisztokráciájáról.

Az év legjobb drámája 2: Mary és Max (Mary and Max)

Mert gyurmafilm sosem volt még ennyire szívbemarkoló, és mert a történet napjainkban égető fontosságú kérdésekkel foglalkozik: kommunikációs gondok, beilleszkedés, kapcsolatok elhidegülése... Sírtam.

Fekete hattyú (Black Swan, 2010)

2010-12-28T03:11:00.009+01:00

Nina Sayers (Natalie Portman) élete leghőbb vágya a Hattyúk tava balettelőadás főszerepe. Elhivatottságát siker koronázza, Thomas Leroy (Vincent Cassel) mint szigorú rendező azonban sokat vár a lánytól: Fekete hattyúként végleg ki kell lépnie az „anya kicsi lánya” szerepből, és búcsút kell mondania balerinás frigidségének. A kérdés csak az, lehetséges-e maradandó sérülések nélkül teljesíteni ezt a feladatot.Darren Aronofsky utóbbi két rendezése végleg elhallgattatta (vagy el fogja hallgattatni) azokat a kritikusokat, akik korábban „lilasálas bölcsészrendezőnek” titulálták. A Rekviem egy álomért (2000) lélekbéklyózó pesszimizmusa és a Forrás (2006) ködös létfilozófiai okfejtése után jött a mind formailag, mind tartalmilag letisztult, húsbamarkoló Pankrátor (2008), idén pedig egy végletekig fokozott idegtépő pszichothriller, a Fekete hattyú.
Aronofsky balett-filmje talán első munkájával, a Pí-vel (1998) rokonítható, habár a főszereplő tudathasadása itt sokkal egyértelműbben körvonalazódik. Míg a Pí matematikusát (Sean Gullette) a világ megismerésének vágya hajszolja őrület közeli állapotba, addig Nina az anyjának való megfelelési kényszertől vezérelve akar tökéletes hattyúvá változni Csajkovszkij balettjában. Az anya (Barbara Hershey) figurája magához láncolja gyermekét, csaknem teljesen megfosztva önállóságától, ráadásul valószínűleg vetélytársnak is érzi a lányt.
Aronofsky karakterei sosem voltak még ennyire finoman árnyaltak, emiatt már a film pszichológiai megközelítése is bőven megér egy misét, és akkor a fő erősségéről még nem is beszéltünk!Olyan atmoszféra teremtődik ugyanis a csillogó balettpadlók, a tükrök és a hideg neonfények segítségével, ami a teljes játékidő alatt fotelbe szegezi a nézőt. Aronofsky kamerája Nina meghasadt tudatának legmélyébe kalauzol bennünket és nem átall néhány (ijesztős) filmes klisét is bevetni, de hát kit érdekel, ha a dolog maximálisan működik. A rendezőre régóta jellemző kegyetlen végletesség szigorú és meggyőző formát ölt, így valósulhat meg az utóbbi évek legemlékezetesebb szexjelenete, és emiatt tudjuk izzadó tenyérrel végigizgulni az előadás filmbéli premierjét még akkor is, ha sejthető a végkimenetel. Az összképhez hozzá tartozik, hogy Natalie Portman alakítása egészen lenyűgöző, kevés kortársa tudta volna így elvinni a hátán ezt a nagyszerű filmet. Mila Kunis meg - szintén - csodaszép. Apró hiányérzet talán csak az általában zseniális Clint Mansel zenéjének visszafogottsága miatt maradhat bennünk, de törekvése, hogy inkább az eredeti mű taktusai érvényesüljenek a filmben, teljesen érthető.

Buried (2010)

2010-12-24T18:18:00.003+01:00

Nyár végén egy olyan plakáttal jelentkeztek a Buried marketingesei, melyet majdnem kizárólag a filmről mondott idézetekből raktak össze. Többek állítása szerint Rodrigo Cortés koporsós filmje igazi thriller mestermű, amit Ryan Reynolds átütő alakítása erősít. Természetesen nem nyughattam, végére kellett járnom, mire ez a nagy felhajtás, azért is, mert gyengém az ígért real-time történetmesélés, ráadásul nagyon szeretem a spanyol rendezőket. Ryan Reynoldsot nem szeretem, de sebaj.Paul Conroy egy koporsóban ébred, a föld alá temetve. Kezdetben egy öngyújtó az egyetlen társa, később egy Blackberry segít neki kapcsolatot teremteni a külvilággal. Mi mást tehet az ember lányos zavarában... Telefon a cégnek, feleségnek, nagykövetségnek és így tovább. Szépen lassan körvonalazódik előttünk Conroy története: Irakban sofőrködött, egy amerikai szállítmányozó cégnek, míg rajtuk nem ütöttek ismeretlen fegyveresek, akik nem mellesleg váltságdíjat követelnek érte. A kérdés csak az, hogyan tovább.
Való igaz, hogy a Buried eredeti mozi, ha másban nem, a felvétel helyszínét tekintve, ami csakugyan arra az egy-két négyzetméterre korlátozódik, ahova a főhőst bezárták. Faládában vonaglás versenyszámban Reynolds jeleskedik, a rendező minden lehetséges perspektívából megmutatja ezt nekünk. Merész helyszínhez merész kezdet társul: nem hiszem, hogy láttam már olyan filmet, ami két perces néma feketeséggel indult volna. A klausztrofób élmény folyamatos, köszönhetően a remek belső hangoknak, fényeknek. Valamennyire még a valós idejűség is működik, bár itt már érezhető némi csalás, de bánja lekvár. Minden alfele mutat, hogy akár komolyan is vehetnénk Cortés filmjét, de ez nekem mégis nehezemre esett néha. Nem értettem például, hogy ha ennyire ragaszkodnak a valódi eltemetettség megragadásához, hogyan feledkezhettek meg egy olyan apróságról, mint az oxigénhiány föllépése (hősünk minimum másfél órát van odalenn, ennek ellenére vidáman égeti benzines öngyújtóját hosszú perceken keresztül). A másik kérdés, hogy miért is kellett másfél órásra nyújtani a játékidőt, gyakran olyan átlátszó fogásokkal, mint a – kicsi spoiler – Reynolds gatyájába kitudja hogyan keveredő csörgőkígyó...

A fentiek ellenére hatásos filmről van szó, ami dramaturgiailag a jobb paranoia-krimikhez hasonlóan építkezik, a finálé pedig kifejezetten katartikus. Reynolds játéka visszafogott, hiteles. A Blackberry is egész jó telefon. Kár azért a néhány zavaró következetlenségért.

Tron Legacy (2010)

2010-12-22T11:28:00.007+01:00

Az a helyzet, hogy hiába göcögök a cyber-életformákról szóló nagyívű monológok özönén, ha olyan mellbevágóan jó akciójelenetekkel szakítják meg őket, mint az új Tron esetében. A sztori lehetett volna kevesebb is, tény. De az is tény, hogy a Tron Legacy kifejezetten szexi, és a látványvilágnak köszönhetően teljesen élvezhető mozi lett. (Sőt, valamennyire még merésznek is nevezhető, hiszen ez a komor képi világ kicsit sem emlékeztet a tavaly boldog-boldogtalant mozikba csábító fényes Pandorára...) A Draft Punk energiát sugárzó, remek taktusairól nem is beszélve.

Misfits Season 2 (2010)

2010-11-22T18:32:00.004+01:00

No kérem, a második évad első két része után úgy érzem, a Misfits a legjobb sorozat azok közül, amiket követek (nincs túl sok amúgy, később tán írok majd róluk). Pofátlanul mocskos, egészen egyedi humora van, ráadásul egész jól kerekítik a történetet, ami mellesleg rémegyszerű: afféle angol Hősök verzió sok-sok Fuck-al, szex-szel és őrült angol gennyarcokkal. Rá kell érezni, elsőre nem biztos, hogy tetszeni fog, de az elő évad (6 rész.) végére garantáltan beránt.
Ez a trailer nem sokat mondd, de hirtelen nem találtam jobb videóanyagot.

Battle: Los Angeles trailer (2011)

2010-11-15T21:17:00.001+01:00

Íme, az év egyik legjobb trailere:

Az vesse rám az első követ

2010-11-15T21:09:00.006+01:00

aki egy pillanatig sem szórakozott remekül a 2012-n. Emmerich bátran nyúl az irónia eszközéhez, s ha más nem is, ez mindenképpen dícséretes dolog, a film legnagyobb vonzereje mégis a nagyszerű látvány. A HD-s újranézésem okán karattyolok most róla. Ez a homemade trailer tökéletesen összefoglalja, miről van itt szó:

Scott Pilgrim Vs The World (2010)

2010-11-14T18:38:00.006+01:00

Egy film az legyen film, egy képregény pedig legyen képregény. Azt hittem elég nyitott vagyok az efféle, "műfaji" keveredésre, de a Scott Pilgrim végleg eldöntötte bennem a kérdést. Azért is, mert itten kérem már a szezon keveredik a fazonnal. Ambivalens dolog: a vérprofi vágások, feszes, pörgős viccek, a tulajdonképpen szórakoztató fahumor és remek látvány ellenére egy vértelen és unalmas filmet rendezett Edgar Wright. Színtelen történet, és még ennél is vérszegényebb alakítások. Aki még nem ábrándult ki teljesen Michael Cerából, az most meg fogja tenni. Unásig ismert karaktere életképtelen, aki még most is azonosul vele, annak érdemes elgondolkodnia egy kiadós életszemlélet-váltáson. :P (Van azért pár vicces mellékszereplő, pl. a vega ex)Ez a fajta adaptáció (próbáljuk a teljes képregényélményt visszaadni) alighanem csak a legritkább esetben sülhet el jól. Profizmus + rossz döntések = langyos filmecske.

Faust - Unborn Visions

2010-11-08T15:12:00.002+01:00

A világdrámák alapvető kérdése – „Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket?” – természetesen minden korban aktuális. A lét elviselhetetlenségén való vívódás minden bizonnyal egyidős az emberiséggel. Számtalan irodalmi példa bizonyítja, hogy a kétségek között hánykódó, végső kérdésekre mindhiába választ kereső férfi nem lelheti meg máshol a boldogságot és a nyugalmat, mint egy szerető asszony karjai között. A katartikus megtisztuláshoz azonban minden esetben valamiféle pokoljáráson keresztül vezet az út.
A Faust – Unborn Visions című előadás alkotói (a székesfehérvári Prospero Színkör és a veszprémi Teleszterion Színházi Műhely tagjai) első látásra merésznek tűnő, speciális formanyelvet választottak a fenti problémakör megragadására. Saját műfajmegjelölésük: ambient performance theatre. Mozgásszínházat látunk, amely nem nélkülözi teljesen a verbalitást, ám hangulatisága jóval hangsúlyosabb cselekményénél.A világból kiábrándult, hitevesztett Faustus és Mephistophilis egyezsége egyfajta spiritiszta szeánsz keretei között jelenik meg előttünk. A szinopszisban ördögfikként megjelölt alakok katatón létezése, mozgása, a „homályos” hangulatú szórt fény és a szünet nélküli (élőben kevert) ambient zene egyaránt az előadás rituálé jellegét erősítik. Látomásszerű képek váltakoznak, melyek a zenékhez hasonlóan folynak egymásba, erőteljességük talán kissé háttérbe szorítja a prózai részeket, melyek elsősorban a karakterek belső változásait hivatottak alátámasztani.
A játék steril, gyakorlatilag üres térben folyik, csupán négy darab dobogó alkotja a díszletet. A láthatólag súlyos fadobogók azonban folyamatosan mozgásban vannak (többnyire az említett démonoknak köszönhetően), változatos térformációkat eredményezve. Komáromi Sándor rendező azonban legfőképpen a színészi munkára alapoz, a játszók intenzív fizikai jelenlétének köszönhetően az alaphangulat már a testekben megképződik. Ezt a hatást csak tovább erősíti az ördögfik testfestése, illetve fehér (Mephistophilisnél vörös) kontaktlencséik, melyek érzésem szerint egyáltalán nem elrettentő, hatásvadász kellékek, egyszerűen esztétikai jelentőségük van. Az előadás ugyanis kimért esztétikum mentén szerveződik. A hollywoodi filmekbe illően megnyerő külsejű Gonosz, Mephistophilis alig észrevehető rángatózás-szerű gesztikulációval kíséri megszólalásait, ám ez a stilizált mozgás szigorúan nem az értelem mentén képződik meg. Mozgása démoni segítőinek mozgásrendszerében felerősödve köszön vissza, akik többnyire a színpad két széléről figyelik az eseményeket. A színpadkép állandó szimmetriája is a képiséget helyezik előtérbe. Ezt a szimmetriát csupán a két „e világi” karakter, a sárral borított testű Margit és Faustus törik meg, akik realistább játékukkal is elütnek a démonvilág szereplőitől.
A Faust – Unborn Visions letisztult motívumrendszere ellenére főként az érzelmekre hat, s meggyőződésem szerint akit nem talál meg az előadás markáns hangulata, az hiába keres benne logikai összefüggéseket, hiába próbálja értelmezni a látottakat, csupán egy kissé szokatlan Faust adaptációt kap, mely átvette az eredeti mű ismertebb monológjait és alapkonfliktusát. Ahhoz, hogy valaki igazán szeretni tudja ezt a modern Faustot, a saját fantáziájára is szüksége lesz. Az előadás azonban ideális gyújtópont a fantázia beindításához.

Persze, Percy, persze, Pierce!!!

2010-11-02T10:10:00.010+01:00

Tiniknek készülő filmek mindig voltak, mindig lesznek, és (néha SAJNOS) vannak is. Nagy unalmamban megnéztem a Percy Jacksont. Hjaaaaj...

Kezdve azzal, hogy Amerika eleve nagyon ciki módon kezeli a görög témakört (bár tudjuk, hogy ez nem újdonság, lásd Titánok harca, vagy a Trója című borzalmakat), még ráadásul unszimpatikus is az egész. De komolyan. Ez már elszomorít. Nincs is kedvem lehúzni, maximum a WC-n, egyenesen a filmbeli Poszeidón-família kegyes arcának kellős közepébe.

És hogy miért?

1. A borzalmasan ciki számítógépes animációért.

Figyeld az elején az óriás Poszeidónt, milyen Playstation-hangulatban kel ki magából...hehehe...ez jó...kikel magából...hehehe.

2. A sok köcsög tinihéroszért.
- A vicces feka mint Szatír. hehhehe...
- A dundiarcú Xénautánzat mint Athéné lánya. heheheee...
- Az "énvagyokavitálisénedtípusú" cimbora mint Hermész fia, akit ráadásul Luke-nak hívnak...farfaraway...hehehe...
- Meg egyébként is... az egész félisten tábor nagyon gáz...brühühühühhüüü

3. Pierce Brosnan miatt.

Hát, gyerekek, amúgy is van baj ezzel a színészkaliberrel, de itt... a tolókocsiba beleműtött, alsótestétől elválasztott Kentaurvezér legalább annyira nagy baj a filmvilág termései között, mint a Twilight egyébként epillált tini-farkasemberei.

Figyeld a gesztusait...hehehe...
4. Az ötletek miatt.
- Alkoholista apával élünk, mert annak "penetráns bűze elnyomja a félisten vérének szagát"... ez komoly? Hát, igen... szegény anya...

- A héroszok ma már mind Amerikában élnek, mi? Medúsza is ott bújkál, a gyöngyök is ott vannak elrejtve... gyerekek, ez komoly? Európa és a világ már a dühöngő viharfellegek áldozata, és ez a vihar KÖZELEDIK AMERIKA FELÉ! Jaj, akkor már inkább menjünk megmenteni Ryant, vagy szúrjuk torkon a főellenséget egy amerikai zászló rúdjával!

- Hermész fia azt mondja az egyik XXI.századi eszközökkel felszerelt sátorban, hogy ez a modern világ (rezidenciájában megy a playstation), ha el akarsz vonulni attól a reneszánsz díszlettől, ami kint van. No... hol is vagyunk? És melyik korban? Doki, segíts!

- És mit keresnek a Lotophagoszok Las Vegasban? Álmukban hajóztak el Amerikába? Vagy amikor ébren voltak? Elfelejtették a hazautat? De hol van itt a Léthe?

ÉS HOGY A MEGMEREDTBE, HOGY AZ ALVILÁG TITKOS KAPUJA A HOLLYWOOD TÁBLÁNÁL VAN? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ...

5. A rossz poénok miatt.

A legrosszabb poén, hogy megcsinálták ezt a filmet.
Az is poén, hogy valaki megírta ezt a forgatókönyvet.
Az aztán nagy poén, hogy valaki írt egy ilyen történetet... és pénzt keresett vele...

6. Az átváltozás (majdnem kafkai értelemben), vagyis a "régi holmik új formában" miatt.
Hermész szárnyas cipője mint tornacsuka? Ó, jaj...

Kháron is Amerikában van, és amerikai pénzt éget... hiába, a jó öreg drachma az igazi... Ó, jaj...

Az alvilág amerikai változata... már az is ciki, hogy HELL a neve, de hogy ugyanolyan felirat virítson az oldalában, mint a HOLLYWOOD-betűsor... na, ezt azért... ÉS A KERESZTÉNYEK? AZOK HOVA MENNEK MAJD, MI?

Á, gyerekek, hagyjuk, de tényleg... Nézzük a legcikibb mondatokat, aztán húzzunk el a pokolba megnézni egy jó Roland Emmerich filmet!

LEGCIKIBB HELYEZÉSEK

Majdnem dobogós:
Pierce Brosnan mondja: "Egy fúria tanárnőbőrbe bújva. Tökéletes álca." (És ezt olyan átéléssel, hogy nála jobban csak Sas József érti a viccet.)

3. Perszephoné mondja Hádésznek: "Miért, mi lesz? Mivel büntetnél meg? Kirúgsz a Pokolból?" (Szegény Hádész elnyomásban van a hisztis Perszephóné által? Nem csoda, hogy Steve Cooganra osztották a szerepet.)
2. Percy mondja: "Egyik isten sem törődik a gyerekével?" (Ilyen családi drámát már a Titánok harcában is láthattunk.)
1. A Szatír mondja: "THAT BECAUSE YOUR BRAIN IS HARDWIRED FOR ANCIENT GREEK, NOT ENGLISH"
MRUHAHAHHAHAHAAAAA....
MRUHAHAHAHHAHHAAAAAA.....
MRURMURURMRMRRRRURUHAHAHAHAHAAH!!!!!!!!!!!!

Összefoglalóan
Pozitívum: Mi? Bocsi, nem figyeltem...
Casting: -10/10 (Mr. Bean is játszhatott volna benne...)
Mitológia: -10/10 (ekkora átb*szás...)
Tini-mérce: -10/10 (Logan Lerman KATTINTSON IDE)

SZÓVAL A CIKIÉRZÉS: -10/10

Horror villámkritikák - Halloween, 2010

2010-11-01T19:18:00.004+01:00

A címek youtube videót rejtenek...

Mártírok (Martyrs, 2008)

A Mártírok azért tud szörnyen félelmetes lenni, mert a néző kénytelen minden képkockáját komolyan venni. Akad a "francia újhullámos horrorok" között véresebb darab (Inside), és izgalmasabb hentelés (Haute tension), de a gore okozta megdöbbenést ezeknél szinte teljesen ellensúlyozza a humor.
A Mártírok a remek pontokon elhelyezett fordulatoknak köszönhetően emlékezetes, de nem elsősorban ezért, és nem is a szenvedés tematizálása miatt. Hanem azért mert (kicsi SPOILER) a sok-sok vödörnyi véren, lila folton és féktelen brutalitáson túl van valami szemtelenül undorító abban, ahogy a dúsgazdag, magányos, elveszett öreg zsidók (ne szólj be, nem úgy értem) megérkeznek a házhoz a film végén és csillogó szemekkel várják, mit mondott az a szerencsétlen lány. Ez a kép maradt bennem, de mint valami démon.

The Loved Ones (2010)

Oldscool horror egy elmebeteg családról és legújabb "bálkirály" túszukról, akire változatos, impresszív kínzások várnak. A kislány alakítása remek, mutathatták volna többet is, elbírtam volna egy-két hosszabb monológot. Ehelyett a viccesnek szánt dagi jóbarát mellékszálát kapjuk, ami annak ellenére, hogy belefűzik a fősztoriba, teljesen felesleges, főleg azért mert egyáltalán nem vicces.

Longorierek (Longoriers, 1995)

Tévéfilm és alacsony költségvetés, de legalább David Morse a főszereplő. A legnagyobb baj a filmmel, hogy egy másfél órára elegendő sztorit három órásra bővítettek. Igyekeznek a Stephen King verzió minden részletét bemutatni, nagyon feleslegesen. Ezért válik a film cikivé és unalmassá (mert a pocsék alakítások fölött még szemet is hunynék). Amiért évekkel ezelőtt végigborzongtam már egyszer ezt az adaptációt, az az alapsztori az eltűnő világgal, időbabrálással. Az időben elveszett emberkék kilátástalansága, és a pusztulás (feledés motívuma) Persze tuti van, akinek ez inkább nevetséges (világ legbénább cgi szörnyei?).

Rémálom az Elm utcában (Nightmare on Elm street, 1984)

Wes Craven fejében a rémálomképek születhettek meg először, hiszen egyértelműen azok a film legemlékezetesebb és legeredetibb momentumai (Freddy széttárt karjától most is kellemetlen érzés fog el), és hála a kor színvonalához képest nagyszerű trükköknek, ma is érdemes elővenni a filmet. A színészeket hagyjuk. Még Johnny Depp jelenléte is csak akkor intenzív, amikor "likvizálódik". :)

Slither - Féltél már nevetve? (Slither, 2006)

Kellően undorító paródia a The Thing nyomdokain. Elizabeth Banks és Nathan Fillion igyekszik badass szerepben tetszelegni, utóbbinak sikerül viccesebben, de még így is sokkal kevesebb a poén, mint ahogy az elmés magyar cím ígéri. Erény a CGI mellőzése, és a régimódi maszkok, szörnyjelmezek használata, ami azért valamennyire mégis nosztalgikussá teszi ezt az igencsak felejthető darabot.

Monsters (2010)

Azoknak, akik folyton amiatt hőbölögnek, hogy miért születik olyan kevés emlékezetes látványfilm, mikor a technika már szinte mindenkinek rendelkezésére áll. A Monsters szinte ismeretlen alkotógárdája a nevetségesen alacsony költségvetés dacára olyan szörnyfilmet készített, mely tartja a lépést napjaink nagyágyúival. Sajnos azonban nem sikerül továbbépnie a Cloverfield - War of the Worlds által kitaposott ösvényeken. Így pedig sokak számára nem lesz belőle más, csak egy se nem túl izgalmas, se nem túl bágyadt, se nem túl valóságos, se nem túl ciki thriller. Mindenképp megemlítendő még a District 9 is a film kapcsán, az alapsztori valami hasonló.

Éjféli etetés (Midnight Meat Train, 2008)

Nevetségesen ötlettelen horror, melynek keleti rendezője azt gondolhatta, hogy a metró neonfényben úszó steril-sivár hangulata némi (nem is oly kevés) vérrel átitatva értelmes sztori nélkül is lemegy az emberek torkán. Hát tévedett. Vinnie Jones önmaga paródiája, Bradley Cooper pedig színtelen. Plusz pont egyedül azért a néhány humoros mészárlásért járhat.

Piranha 3D, 2010

Alex Aja legújabb remake-jében jókora fityiszeket mutat a slasher műfajnak, és úgy általában a kor ifjúságának.
Ringatózó emlőből többet látunk, mint női arcból, dehát éppen ez itt a lényeg: szexcentrikus, undorítóan léha, idétlen majmokat egészen szórakoztató dolog szörnyű kínhalált halva látni. Még akkor is, ha számtalanszor láttunk már hasonlót. Akinek mindez nem elég, annak ott van Richard Dreyfuss és Christopher Lloyd mellékszereplése. Egyik mókásabb, mint a másik.

Ördögűző (The Exorcist, 1973)

Lényegtelen, hogy az anya-lánya kapcsolat és a freudi pszichológia, a precízen árnyalt karakterek, vagy a mesterien fölépített történet felől közelítjük meg William Friedkin filmjét, mindenhonnan az "örökérvényű mestermű" következtetéshez lyukadunk ki. Karras atya most megint a kedvenc hős karakterem lesz egy darabig...

Skyline trailer (2010)

2010-09-30T00:01:00.003+02:00

Mjomjomjomjomjo, szavamra mondom, itt göcögök már 3 perce, mióta megnéztem a Skyline új trailerét, melyben a gonosz alieneknek van pofájuk lenyúlni a helikoptert a menekülő hős elől, aki ezért láthatóan, nos, mérges. Egyelőre senki ne tápláljon hiú reményeket, a film elkovetői az Alien vs. Predator Requiem rendezőpárosa. Innen (volna) szép pozitívan csalódni.

Stargate Universe 2. évad promó (2010)

2010-09-23T19:48:00.005+02:00

Természetesen a sorozat annyira azért nem pörgős amennyire ez a remekül összerakott trailer sugallja, de főleg az első évad második felében több rész is sikeresen beindította a fantáziánkat. A világűr hideg magányával, avatarkék gonosz lényekkel és féreglyukakkal operáló sci-fire kiéhezett geekeknek ideális, én is állok elébe.

Resident Evil: Afterlife (2010)

2010-09-22T11:34:00.004+02:00

A moziból kifele feltettem magamnak a kérdést: vajon tudatosan vagy tudat alatt csatlakozott Anderson a „csináljunk egy újabb szar zombis filmet” klubhoz?

A film első 10 perce még élvezhető volt, illetve akkor még lekötött a harmadik dimenzió. Ami azonban utána következett azt a pocsék, ötlettelen kategóriába sorolnám. A cselekményét gyakran erőltetettnek, vontatottnak éreztem, újat nem tudott mutatni a rendező. Minden jelenetben lehet tudni, mikor ugrik elő egy élőhalott, azt is, hogy honnan, azt is, hogy kit támad meg, és azt is, hogy életben marad-e az illető. Az egyetlen újítás talán az volt, hogy nem találkoztunk olyan szereplővel, akit megharaptak és utána átváltozott és a többi szereplőre támadt (vagy aludtam épp akkor?).Nem értem miért kell egy trilógiának folytatást készíteni, amikor semmi eredeti ötlete nincs a stábnak. Mivel nem illik olyasmit állítani, hogy összelopták a jeleneket, ezért valami olyasféle módon igyekszem kifejezni magam, hogy bizonyos részek kísértetiesen hasonlítanak más filmekben már látottakhoz. Az még csak-csak elmegy, hogy az előző részekből már ismert mozzanatok tűnnek fel, de amikor valami kijön a zombik szájából és 4 felé nyílik (Penge 2) és egy nagy mamlasz még nagyobb hentesbárddal üti az ajtót (Silent Hill), a film végén fehér ruhás emberek látnak napvilágot (A sziget), a harcjelenetek a napszemüveges öltönyös úriemberrel, aki elhajol a golyók elől és épp csak hídba nem megy le (Mátrix), na az elgondolkodtató, hogy talán nem Paul W.S. Anderson fejéből pattant ki.Az egyetlen pozitívuma talán a látvány volt, a jelenetek legalább aprólékosan voltak kidolgozva. Mindent összevetve azonban még a 3D élmény sem tette élvezhetővé a filmet. 10-es skálán 3-as adok neki, de azt is csak azért a jelenetért, amelyben a félig kettévágott kutya még emberesen küzdött. Na akkor visítva röhögtem a moziban…
A kritika Tity billentyűiből származódik.

Az utolsó csillagharcos trailer (1984)

2010-09-09T11:10:00.002+02:00

OMG! Micsoda nagyszerű gyermekkori emlékek törnek elő protonnyaláb sebességgel a szívemből...

Ezt is megértük...

2010-09-07T00:40:00.002+02:00

Bréking Nyúz: Thor videó!

2010-07-29T12:03:00.002+02:00

Nos úgy látszik, aki lemaradt, kimaradt, de csak egyelőre, hisz hamarosan jön az első hivatalos trailer is!

Mr. Nobody (2009)

2010-07-01T15:50:00.010+02:00

A Mr. Nobody, a valaha készült legdrágább belga film egy sci-fi-be oltott romantikus pikareszk-történetet tár elénk, melynek ötlete 2001-ben merült fel a rendezőben, Jaco Van Dormaelben. Nem túl szerencsés, hogy tavaly David Fincher hasonlóan nagyívű Benjamin Buttonja előbb került a mozikba, hiszen Dormael filmje nem csupán grandiózus történetvezetésében, de szemkápráztató vizualitásában is versenyre kelhet a hollywoodi megaprodukcióval, filozofikusságával pedig le is körözi azt.2092-ben a világ teljes lakossága kvázi-hallhatatlan, a halandó világ emlékezetét egyetlen férfi őrzi csupán, a 118 éves Nemo Nobody. A főhős egy olyan korban emlékszik vissza fiatalkorára, melyben már teljesen elfelejtődött, vagy átértékelődött az emberi kapcsolatok és a szexualitás jelentősége. Nobody története szerencsére nem egy szenilis öregember vérmeskedése a „régi jó dolgokról”, meséjét hallgatva nekünk is időbe telik, hogy megfejtsük szofista filozófiáját: az életben nem a jó vagy rossz döntések számítanak, egyszerűen csak az, hogy megtörténik. A mozaikszerű zavaros emlékképek közül szülők, egykori szeretők és feleségek sziluettjei kerülnek elő, gyakran egymásnak teljesen ellentmondó kontextusban. Azt, hogy mi a valóság és mi a fikció Nobody nem tudja, de nem is akarja megfejteni. Talán mindegyik megtörtént egyszerre, de az is lehet, hogy nem történt meg egyik sem. A mese lényege ezúttal, nem kevesebb, mint az idővel dacoló modernkori ember kritikája. Nobody fejében minden időpillanat új világokat teremthet, néhány másodperc évekig is eltarthat, olykor pedig az évek tűnnek perceknek, és ez így is van rendjén. Ezért is fordulhatunk meg a kétórás játékidő alatt egy amerikai kertvárosból indulva 21. század végi felhőkarcolók között, vagy egy bolygóközi űratazáson is.A gyermekkor képeinek ábrázolásakor van a leginkább elemében Dormael, ezek a jelenetek már-már a zsenialitás határát súrolják a csecsemő által a világból kiragadott részletekkel, fantasztikus belső monológjával. Gyakran Discoverybe illő tudományos elmélkedéssel szakítják meg a történetet, melyben Nobody (Jared Leto) vetített háttér előtt, diagramok segítségével mintegy „elemezni” próbálja saját életét. A szerelmi légyottokat néha egy a húrelméletről, az időről, vagy az öröklött félelmekről való értekezés követi, a mozi száguldó ritmusa azonban egy pillanatra sem törik meg, a tátott száj vagy tucatnyi jelenetben garantált.
Csupán akkor bizonytalanodunk el kissé a Mr. Nobody nagyszerűségében, amikor a giccsfaktor túl magasra szökik. No persze ez már csak szőrszálhasogatás, hiszen a film egyetlen válasza az időben és térben korlátozott lét elviselhetetlenségére a szerelem. Szavamra, talán tényleg csak az a birka, aki nem hajlandó hinni benne. A mellbevágónak szánt végső csattanót (amiről természetesen tartom a számat), akár ki is hagyhatták volna az egészből...

Harry Potter and the Deathly Hallows trailer (2010-11)

2010-06-29T12:21:00.001+02:00

A végső aprítás (?) 3D-ben.

Deus Ex - Human Revolution trailer

2010-06-05T00:27:00.003+02:00

Már megint egy videójáték trailere vágott a földhöz (lassan hiába várunk ilyesmit a hús-vér filmektől). A Deus Ex - Human Revolution kicsit Blade Runner-ös, kicsit Robocop-os, kicsit Minority Report-os, és főleg nagyon-nagyon hangulatos.

Scott Pilgrim Vs The World trailer (2010)

2010-05-31T15:11:00.002+02:00

Még egy érdekesnek tűnő képregényadaptáció. Nálunk csak októberben jön...

Ninja Death Squad zárójelenet (1987)

2010-05-17T19:42:00.007+02:00

A nemcsakmozisbog ezennel beindítja "Minden idők leginnovatívabb akciójelenetei" című rovatát. Elsőként egy igazi gyöngyszemet láthattok. Az alább felvonultatott high-tech küzdőeszközt (defender+killer two in one esernyő), szemkápráztató filmes trükktechnikát (teleport, ninjarengés), és végletekig feszített akciókoreográfiát elnézve föl sem merül a nézőben, hogy Godfrey Ho úttörő alkotása immár a 23. évét tapossa. A film utolsó perceit, annak katartikus lezárását láthatjátok.

A 87-es év igazán termékeny volt Ho számára. Egy év alatt 21 filmet készített, és majd' mindegyik címében benne van a Dead szó, vagy ha nem, legalább a Ninja!

Kick-Ass (2010)

2010-05-11T17:19:00.005+02:00

Hollywood mítoszteremtő képességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy mára a világ minden táján pontosan tudják a filmrajongók: Superman-nel, Pókemberrel és a többi kosztümös csodalénnyel nem érdemes újat húzni. A képregénykiadók különálló, de mégis hasonló lényegű mondakörök módjára ontják magukból az eredettörténeteket. Újabb és újabb bosszúszomjas természetfeletti karakterek emelkednek föl és buknak el a lapjaikon, néha szinte antik hősök módjára. A képregényvilágra kevésbé nyitott (pl. kelet-európai) országok popkultúrájának is egyre inkább szerves részévé válnak/váltak a maszkos igazságosztók, és ez főleg a mozinak köszönhető.
A trükktechnika is eljutott arra a szintre, hogy csillagászati költségvetés nélkül látványos akciókat hozzanak létre, így immár egyre többen ismerik azt a kéjes érzést, amit a testről lepattanó golyó hangja, vagy egy high-tech páncél sisakjának helyre koccanása okoz. A szuperhősök dicsfénnyel, olykor megvetéssel kikövezett útja olyan formulákból építkezik, melyeket minden valamirevaló tősgyökeres rajongónak – geeknek – illik betéve tudnia. Nekik igazi kincs lehet a Kick-Ass, de biztos sokan vannak, akik öncélú, vérben tocsogó paródiát látnak benne. Ezért is volt kétes a hazai forgalmazása. Meg azért is, mert Matthew Vaughn filmjében egy 11 éves kislány néhány másodperc alatt tucatnyi rosszarcú beleit ontja ki úgy, hogy közben űbervagány beszólásokra is bőven marad ideje. Ha túltesszük magunkat az erkölcsi dilemmán – ha-ha mért ne tennénk, hisz geek-ek vagyunk – a nyár egyik (sőt, talán) legszórakoztatóbb akciófilmjében lesz részünk, amely mellett az amúgy egész jól sikerült Vasember 2 is csak a jobb CGI tekintetében rúghat labdába. Remekül elhelyezett poénokban, feszes és átgondolt "badass" akciójelenetekben éppúgy nem szűkölködik a Kick-Ass, mint szeretnivaló karakterekben. Kell ennél több? Egy könnyed esti mozizáshoz aligha.

A történet vége - The Pacific

2010-05-05T21:16:00.013+02:00

A szintén Steven Spielberg és Tom Hanks által jegyzett 2001-es Elit alakulat (Band of Brothers) telitalálatnak bizonyult. Következésképpen - valamint a reklámkampánynak köszönhetően - hatalmas várakozás előzte meg a Pacific-et, melyet nyugodtan tekinthetünk az Elit alakulat folytatásának. Magasan van a léc. Érezték ezt a mini-sorozat készítői is, nem szégyelltek hét évet és több mint 200 millió dollárt szánni a munkálatokra.
A II. Világháború csendes-óceáni hadszínterein vagyunk, ahol az USA haditengerészete az ún. Békaugrás-hadművelet során szigetről szigetre foglalja vissza a Japán Birodalom által elhódított területeket. A Pacific cselekménye három háborút túlélt katona visszaemlékezésein, és a legembertelenebb háborún alapul, amit képernyőn láttam.

Az alkotók oly körültekintően igyekeztek minden szokványos filmes sémát kikapcsolni, hogy olykor nehezünkre eshet megmondani, ki is ez a három tengerészgyalogos. Nincsenek klasszikus érelembe vett főszereplőink, sem pedig felesleges pátosz. Ez a sorozat nem erről a három katonáról szól, még csak nem is arról, amit ők láttak. Ez egy történet a háborúról, főbb szerepekben a háborúval, mindenféle egyéb szerepekben az ágyúgolyó-töltelékekkel. Nincs itt kérem egyetlen hős sem, ebből kifolyólag "A hős alakulat" cím egy olcsó piárfogásból lett fatális tévedés.
Az első rész, megmondom őszintén, levett a lábamról. Egyszerűen minden benne volt, ami 45-50 percben a csendes-óceáni harcokról elmondható. Nehéz manapság elképzelni, ugyanakkor szinte közhely, hogy a II. Világháború idején tejfeles szájú ifjak becsületbeli ügye volt a csatába menni. Merthogy ők önkéntesek voltak. Talán az utolsó nemzedék, amely naiv és őszinte mód hihetett efféle nemes cselekedetekben, miközben Jimi Hendrix és a teljes hippi nemzedék alatt a pelenkát cserélték, ha egyáltalán.
Az első csata, amint Guadalcanal szigetén a japán gyalogság belegyalogol a géppuskatűzbe, az egész sorozat legjobbika. Szinte elhittem, hogy ott vagyok. Ütős és pörgős képeket kapunk. A csatát követő reggelen emberi testek borítják a partot. Látjuk a maga alá gránátot rejtő sebesült japán katonát, amint magával visz még egy-két szanitécet, s a becsületét vesztett, golyóért könyörgő hazafit, a vele szórakozó amerikaiakat, a halottak zsebeiből kiforduló személyes tárgyakat, a sokkot, hogy akik meghaltak emberek voltak megannyi történettel. Nem lehet egy szavunk sem. Ebben a tíz percben mindent az arcunkba kapunk, amit az efféle a háborúkról és a különböző kultúrákról tudni érdemes. A következő részeket látva, sajnos itt el is fogy a puskapor.

Teljesen személytelenné válik a cselekmény. Nagyrészt arctalan hullanak amerikaiak és japánok, utóbbiak meglehetőst ostoba mód rohannak minden éjjel a géppuskatűzbe. Gyakorlatilag semmi nem történik, amit el lehetne mesélni. Bár helyenként iszonyatosan látványos ez a semmi, az ötödik és hatodik rész nagy csatajeleneteiből is csak a Ryan közlegény megmentését idéző partraszállós darálást lehetne kiemelni. Ha az volt a cél, hogy épp úgy ne tudjunk a képernyőn látottakról érdemben beszámolni, mint a hazatérő veteránok a háborús élményeikről, akkor teljes a siker. Egyedül a hetedik rész nyomasztó brutalitása, a Peleliu sziget hagy mély nyomokat az emberben.

Oly mértékben sikerült elkapni a stábnak a háború embertelen katyvaszát, hogy a történet megszűnik, feloldódik. Semmivel sem tudunk többet egy közlegénynél a megtörtént és elkövetkezendő eseményekről. Nincs narráció se belső monológ, csak üveges tekintetek. Újra és újra előreugrunk az időben. Az egyik pillanatban korom setét az éjszaka, megindul az ütközet. Aztán pirkad, a sebeinket nyalogatjuk, bámuljuk a hullákat. A sorozatos idősűrítéseknek és ugrásoknak köszönhetően, a film olykor egy diavetítéshez hasonlatos. Az emberi emlékezet tökéletes és sallangmentes rekonstruálása. Ez a Pacific legfőbb erénye. Ki mondta, hogy egy háborúnak van lineáris és átlátható története? Bár a néző azért szokta azt szeretni. Már a történeteket.

De beszéljünk világosan a sorozat negatívumairól. Itt van például az alig 50 perces játékidő, ami valójában annál is kevesebb. (A Band of Brothers egy óra tíz perccel gazdálkodott.) Egyenesen pofátlanságnak tartom, hogy a veteránok visszaemlékezései után bevágnak egy "az előző rész tartalmából" snittet, amit a két perces főcím követ és így több mint 6 percet várunk az első jelentre.
Hiába tökéletes a sorozat piára, s jelenik meg minden héten egy újabb méltató cikk, ha közben az Elit alakulathoz képest eltűnt fél óra. És bizony ezt az időt nem csak tőlünk, hanem a történettől is elvették.

Míg a fent említett 2001-es sorozat majd minden egyes része felért egy egész estés filmmel, a Pacific-ről ez egyetlen esetben sem mondható el. Hiányzik az a kis fűszer, amitől a néző képessé válhat beleélni magát egy filmbe. Úgy, mint jellemrajzok, gondolatok, háttértörténetek. S hogy ez valójában a jelenkori mozi egyik kórtünete, annak a legutóbb hat Oscar-díjat nyert Bombaszakértő c. film is ékes bizonyítéka. (Nick James, a Sight and Soul magazin főszerkesztője is beszél a jelenségről. Itt: Ha meghal a film, hát meghal, Origo 2010 04. 20.)

S ha már a költségek. Magyarázza el nekem valaki, miért kell egy ilyen költségvetésű produkcióban számítógépes animációval megfesteni egy naplementét? Hiába mozognak a színészek soha nem látott mód élethűen a kamera előtt (amire joggal büszkék az alkotók), ha kis túlzással minden második jelenetről lerí, hogy greenbox.

Fenntartásokkal ajánlott irodalom:

Interjú Dale Dye századossal, a színészek katonai kiképzőjével, aki a Szakasz forgatása óta színészek kínzásával keresi a kenyerét. Megtanítom, hogy milyen az igazi fájdalom, Index 2010 04. 19.

Interjú a producerrel: A közönséget nem lehet megvezetni, Index 2010 04. 25.

Machete trailer (2010)

2010-05-05T19:26:00.001+02:00

Na, ezek is rossz mexikóival szórakoztak. Én pedig alighanem visítva-tapsolva fögök röhögni rajtuk.* :)

*A Machete Grindhouse-beli álltraileréből ugyanis tényleg elkészül az egészestés verzió.

Metropolis trailer (1927)

2010-05-04T00:03:00.002+02:00

Fritz Lang klasszikusának teljes verziója (25 perccel hosszabb minden eddigi változatnál) idén nemcsak a DVD és BD gyűjtők polcaira fog sosem látott minőségben fölkerülni, de a mozivásznakra is. Ez a trailer is kifejezetten impresszív!

Splice trailer (2010)

2010-04-30T15:58:00.001+02:00

Csak én érzem úgy, hogy Vincenzo Natali új horror-thrillerében simán benne van az utóbbi évek leghidegrázósabb filmjének lehetősége? WOW!

2010-04-29T20:28:00.003+02:00

EZT A FILMET AKAROM!!!!!!!!!!!!!

Szex és New York 2 trailer (2010)

2010-04-10T00:22:00.003+02:00

Nyilván felesleges 1001-edszer is elpampogni az ezerszer elpampogott "főbelőni, savval leönteni mindet, aztán a maradványokat kilőni a Napba" szöveget, így hát nem is mondanék egyebet, minthogy őszintén örülök annak, hogy öregasszony nem vénasszony, illetve, hogy nem is olyan nagy dolog a klimax. Hajrá Carrie!

Crazy Heart (2009)

2010-04-04T20:01:00.015+02:00

Az elsőfilmes Scott Cooper jegyezte Crazy Heart leginkább a két évvel ezelőtti Pankrátorral rokonítható. Ez a mozi is egy kimagasló egyéniség leáldozó csillagát hagyja kicsit vibrálni előttünk. Nem tolakodóan. A rezignált alaphang egy ilyen filmnél nemhogy elvárt, szinte kötelező. Jeff Bridges arcvonásai, hangja és főleg tekintete tökéletesen alkalmassá teszi őt arra, hogy éreztesse a magány és tétlenség elől alkoholizmusba menekülő zenészzseni szomorúságát. Az azonosulás korán megtörténik, innentől pedig már gyerekjáték egy visszafogott szentimentalizmusával együtt is emlékezetes feelgood mozi összedobása.Cooper filmje nem tud felnőni Aronofsky remekművéhez. A Wrestlernek már a témaválasztása is jóval szerencsésebb, vagy – talán mondhatjuk így – egzotikusabb. Amíg a pankrátorok ismeretlen világának dogmaszerű bemutatása minimum zavarbaejtő volt, addig a lecsúszott countryénekesekről whiskystül, cigarettástul mindenkinek meg van a véleménye, és a prekoncepciók többnyire igazolást is nyerhetnek majd. Nem mintha bármi gond lenne ezzel.A színészi munka mind Bridges mind Maggie részéről hibátlan, és Colin Farrellt is remek érzés a gitár mögött látni (már annak, aki szereti :P). A szívmelengető alakításokat erősíti a markáns képi világ, a gyönyörű felhők, a végtelenbe tartó utak és az örökös napnyugta. De a legnagyobb érdem talán mégis az, hogy a Creazy Heart stábja nem félt a szőrös szívű kritikusoktól, és nem átallottak egy minden feszültséget feloldó (de inkább feldolgozó!) befejezést tenni a film végére. Tragédiát vártunk, de valami sokkal jobbat kapunk. Győz a remény, ennyire egyszerűen és naívan lehet összefoglalni. A történet éppen ettől lesz teljessé. Miért is ne.

Tekerd a Tested, Béjbííí!!!

2010-04-03T14:00:00.000+02:00

Pufi fiúként rendkívül mozgékony, amolyan John Travolta-féle zseni vagyok. Ebből az apropóból érzem jogosnak, hogy összegyűjtsem néhány legkedvesebb fizikai határátlépésemet, melyeket nem én követtem el, hanem nálam azért jóval nagyobb zsenik.
Ezek fizikai határátlépések, mert ahogy egy freerunner-videóban, vagy egy-egy testőrülttel kapcsolatban, vagy egy pofátlan fiziogéniusz esetében, avagy egy látványos show láttán megindulnak bennünk azok az impulzusok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyáltalán feldolgozni képesek legyünk azt, amit látunk, úgy a lentebb összegyűjtött táncok legfeljebb a rekeszizmokban indítanak el véges avagy végtelen impulzusköteget. Hogy mennyire véges és mennyire végtelen, meghatározza a listán elfoglalt helyet, ennek megfelelően az elmúlt évek termése kerüljön hát besorolás alá!!!
Let's dance!

A legcikibb táncok, melyek humoruknál fogva igazából zseniálisak!

12. Donnie Darko - a dagi kislány tánca

A film ezen színpadi jelenete mondjuk inkább kicsit torokszorító, de azért valljuk be - nekünk is néha kedvünk támad fel-felröhögni. No jó, a jóérzésű embereknek nem... de hát itt mi gonoszak vagyunk, nem?

Cikiérzet: 10 Humor: 3

11. Alice in wonderland - Mad Hatter örömtánca

Hát, amennyire fókuszálva van ez a tánc a filmben, annyira nem üt, de azért egy picit el-elmosolyodtam. Rossz minőségben itt felelevenítheted!

Cikiérzet: 5 Humor: 5

10. Ötödik elem - a rabló tánca a film elején

Miután Bruce lefegyverzi a rátámadó rablót, az illető érthetetlen módon egy groteszk táncba kezd... szerintem tuti... a kis narkós... Részlet!!!

Cikiérzet: 7 Humor: 7

9. Diszkópatkányok - a két diszkópatkány táncai

Ez azt hiszem, magáért beszél... Itt kicsit másképp...

Cikiérzet: 7 (mert inkább paródia) Humor: 9

8. The Goonies - a dagi gyerek tánca

A Goonies az egyik kedvenc gyerekkori filmem volt. A dagi gyerekek pedig úgy általában a kedvenceim... Elfogultság!!!

De a hastánc jó...
Cikiérzet: 6 Humor: 6

7. Az Oompa-Loompa csapat Augustus-dala

Hát, ez állati! Ezt az arcot, amitDeep Roy a figurához tesz...

...és amikor kéz elől-lépés-kéz hátul masírozást csinál...!!! Remek!
Cikiérzet: 8 Humor: 8

6. Nancy Drew - a pufi fiú tánca

Megint elfogultság!

De hát ez a gyerek szerintem az utóbbi évek legnagyobb gyerekszínésze. És ahogy mozog... hehehehehehehehe...

Cikiérzet: 10 Humor: 7

5. A leggyorsabb Indian - Anthony Hopkins tánca

Ez is tuti - az öreg Sir Anthony koszos-büdös kisember-szerepben! Szerintem ez volt az eddigi legtutibb alakítása. És a reggeli tánc... igaz, szívrohamot kap utána, de nagyon vicces, amit csinál.

Cikiérzet: 6 Humor: 10

4. Forrest Gump - a címszereplő tánca

Az sem semmi, amikor a kis kripli-Gump Elvist utánozza (avagy Elvis őt?), de hát az meg aztán annyira marhajó, amikor Forrest elkezd táncolni tanulni!

Ügyetlen, kétballábas, setesuta...hehehehe!
Cikiérzet: 8 Humor: 8

ÉS A DOBOGÓS CIKIK

3. Charlie és a Csokigyár - a nagypapa tánca

Az az előkészítés... ahogy arra vársz, hogy amikor meglátta a nyereményjegyet, őrjöngeni kezd, és közben csendes ír-tánc paródia lesz belőle lyukas zokniban... EZ AZ, David Kelly!!!

Cikiérzet: 10 Humor: 10

2. Randiguru - Albert (Kevin James) tánca

Ahogy elkezdi - az a taps!!! Ahogy folytatja... a csípőtekerések... és ahogy lezárja: oldalazás madárijesztőben!

ZSENIÁLIS
HÁHÁHÁHÁHÁÉHÁJHÁ!!!
Cikiérzet: 10 Humor: 10

ÉS MINDEN IDŐK LEGVICCESEBB ÉS LEGCIKIBB TÁNCA!!!

1. Tropic Thunder - Tom Cruise táncai

CIKIÉRZET: 20/10, HUMOR: 30/10.....HÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁHÁ

Knight and Day trailer (2010)

2010-03-31T15:43:00.000+02:00

Nolám! Meglepően szórakoztató két perc a sokszor leírt Cruise-zal és a többször eltűntnek hitt Diazzal. NEm hittem volna, hogy ezt mondom, de drukkolok nekik, meg a filmnek.

Frost/Nixon

2010-03-20T18:42:00.010+01:00

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb "dumálunk és drámát csinálunk" filmjét láttam ma Ron Howard rendezésében. És ráadásul aktuálpolitikai vetülete is van a filmnek, ami azért jó, mert a mindennapi politikát nagyon szoktuk utálni, de így, összesűrítve, "lekicsinyítve" egészen mást lehet elmondani a dolgokról. Persze az is igaz, hogy ilyen filmet hatásvadászat és/vagy részrehajlás nélkül nem lehet csinálni, de hát ez van, az alkotás valahol konkretizál is, ez is hozzátartozik - nincs az a kép, ami minden szempontot, minden érzelmet kielégíteni képes (ez csak Doktor Parnassus birodalmában lehetséges).

Van néhány nagyon izgalmas politikai thriller, életrajzi film, ami képes megmutatni a dolgok emberi és képmutató oldalát egyszerre. Ki ne emlékezne Forest Whitaker Idi Aminjára, és a lélegzetelállító kettősségre, amit a figura képviselt - a "barát" és a véreskezű vezető ambivalens állapotára gondolok elsősorban. Vagy a JFK-re, Oliver Stone rendezésében. És a fene vigye, nekem nagyon bejött Sean Penn filmje is, a Király összes embere. De hogy a Frost/Nixon egyenesen az ágyhoz szegezzen, anélkül, hogy fel lenne turbózva merényletekkel, paranoiás képzelgésekkel, ármánykodó beosztottakkal, stb, stb...

A Frost/Nixon tényleg boxmeccs a javából. A forgatókönyvíró Peter Morgan nyilatkozta azt, hogy az foglalkoztatta a történet megírásakor, hogyan lehet szavakkal boxmeccset játszani (szavakkal ugye teniszezni is tudunk, ahogyan az a Rosencrantz és Guildenstern halott című filmből is kiderül). Nos, a mutatvány sikerül - annak ellenére, hogy ismerjük az eredeti interjút, és a dolog végkimenetelét, végig lélegzet-visszafojtva figyelünk. Nincsenek hatalmas fordulatok, nagy botrányok, csak egyetlen játszma, amire két ember mindenét felteszi, és ennél több nem is kell!

Két ember - a korrupt exelnök, és a lenézett show-man. Dávid és Góliát harca, avagy a kisember sikere a rendszer tetején trónoló hatalmasok felett. Amikor a "kis senki" diadalmaskodik (mint például Susan Sarandon karaktere Tommy Lee Jones felett Az ügyfélben, vagy a John Cusack-Dustin Hoffmann-páros Az ítélet eladó című bírósági thrillerben), mindannyian felsóhajtunk, hogy van még eszközünk a nálunk nagyobb hatalommal szemben, és néha nekünk is sikerülhet hatást gyakorolni a dolgok menetére.

Frank Langella alakításáról ódákat zengtek a kritikák, de azt ritkábban említik, hogy Michael Sheen milyen kiválóan és hitelesen festi meg a népszerű, ámde saját kisebbségi komplexusai között mégis bizonytalanul, érzékenyen vergődő ember figuráját. Langella okos politikust formál Nixonból. Tudja, mennyit jelent a kisembernek, hogy ő, az ex-elnök egyenrangú félként kezeli, és hogy az ember titokban hálás ezért a gesztusért. Ez tiszteletet szül, és ez a tisztelet veszélyes a kisember számára. Könnyen kieshet ugyanis a pixisből, és észre sem veszi, hogy ezen a tiszteleten keresztül manipulálva van. Nem mondhat akármit. Nem kérdezhet akárhogyan. Ha nem akar kiesni... Ezt pedig Sheen jeleníti meg kitűnően - egyes pillanatai alatt szinte mi érezzük kellemetlenül magunkat (például Nixon "fordulók" előtti megjegyzései alatt).

Minden ilyen jellegű harc a tiszteletért idegörlő emberi játszmákat szül, ezt a médiaszakemberek tudják a legjobban. Kiválóan adagolja a film azokat a fogásokat is, amelyekkel ezek a szakemberek élnek munkájuk során - pontosan kell tudniuk, minek milyen hatása van, és mindenre oda kell figyelniük, így megtudjuk többek között azt is, hogyan veszíthet szópárbajt egy politikus néhány izzadságcsepp miatt úgy, hogy akik csak a rádiót hallgatják, azt hiszik, nyert. Vagy mit is jelent a kamera "szemén" keresztül látni olyasvalamit, amit szabad szemmel kevésbé jelentősnek érzékelünk.

Ezek mellett nem bírom ki, hogy néhány számomra igazán óriási pillanatot meg ne említsek a filmből (és mind alakításokra vonatkozik, mert a film készítői jól tudták, hogy itt minden a színészeken áll vagy bukik, hát igyekeztek olyan apró rezdüléseket elcsípni, amelyeket csak a kamera segítségével érzékelünk a kép legfontosabb részleteként.

- Az egyik leghátborzongatóbb pillanata Langellának, amikor azt mondja, odaküldi a szállodába néhány C.I.A.-s barátját Frost után szaglászni, és a Kevin Bacon által alakított Jack Brennan előtt előkapja kis noteszét, és kezdi keresni a telefonszámokat. Nem tudni, ez vicc, avagy komoly-e, de könnyen megsaccolható.

- Igen visszataszító Langella játéka (és egyetlen pici fejingatása) a következő párbeszéd alatt:
Nixon: "That's a strange fellow.
Man1: "Started life as a comic, you know."
Nixon: "Is that so?"
Woman: "Almost married Diahann Carroll.
Nixon: "Who?"
Man1: "The singer"
Nixon: "Isn't she black?"
Man1: "Yes, Sir!"

- Minden forgatás megkezdése előtt kőkemény játszma zajlik. Nixon kiválóan eltalált, kegyetlen mondatokkal hozza zavarba Davidet.

- Nagyon jó, a felsőbbrendűségről mindent eláruló párbeszéd zajlik Nixon és Jack között a fűző nélküli cipőről.

- Michael Sheen arcait érdemes követni - néha mintha tényleg nem is tudná, mi történik vele.

- A humor sem marad ki a filmből, Bob Zelnick (Oliver Platt) például imádnivaló, amikor Restont (Sam Rockwell) ugratja, aki a nagy háborgás ellenére mégis kezet fogott az elnökkel.

Ezek csak morzsák, végre egy film, amit snittenként végig lehetne elemezni, de így is elég a dicsőséghullámból, inkább megyek, megnézem még egyszer.

INKHEART - ó, ne......

2010-03-20T11:40:00.012+01:00

Hát, gyerekek, jól kapaszkodjatok meg - no de legfeljebb csak a járókeretbe, mert bizony Brendan Fraser bácsi Tintaszív címen futó mozija a legnagyobb jóindulattal sem mondható pörgős, akciódús, vagy lebilincselő élménynek.

(ez itt a film legeslegeslegveszélyesebb pillanata... brrrrrrr.......)

Nagyjából olyan, mintha egy idősek klubjában néznénk végig, hogyan majszolnak el ott komótosan egy szelet hatlapost - addig forgatva, szopogatva, mígnem már magától lecsúszik, ahogyan Gombóc Artúr filozofálgatott így a csokoládéról.
A történet borzalmasan gáz, olyannyira sekélyes, hogy a főgonoszokat nem is tudták elképzelni máshogy, mint mesehősibundába bújtatott neonácikként (figyeld a könyvégetést, vagy az ünnepi estet a romok között).
Az írónőt remélem, kiolvassa valaki a világegyetemből.

No lássuk a Cikicikket az alakítások mentén!

Brendan Fraser

(mi ez már?...hehehehehhehe)

Te jó ég! Ő az ügyeletes Fantasy-Indy? Igen, ha életművét nézem. Ugyanakkor mondhatnám azt is, hogy a legagorafóbiásabb akcióhős, hiszen ilyen sokat senki nem dolgozott még együtt botvégre rögzített teniszlabdákkal, és senki nem reszketett még ennyit kék és zöld díszletfalak között. Ebben a filmben egy cammogó, unott "hős", kb. min Bruce Willis a Surrogates-ben, csak itt semmi nem indokolja ezt a sorvadt létezést. Cikiérzés: 10/10

Paul Bettany

Atyagatya! Ez a fazon játszott Trier-filmben, emberek! Mit keres itt? Mellesleg én imádtam a Lovagregényben, azt hittem, egy őrült fazon, de most látom, hogy ugyanolyan iszap folyik a lelkében, mint Hollywood adjukelmagunkathogyatutibanlehessünk típusú ficsúrjaiban. Amit ebben a filmben művel, az annyira vérszegény, hogy még Doktor Csernust sem hozná ki a béketűrésből.
Cikiérzés: 11/10

Andy Serkis

Igen, drága barátaim, ő az! Dráááágaszáááááááág! Ember! Ha játszottál a Gyűrűk urában, minek erőlködsz egy ilyen tintalassúsággal folyó filmben? Szegény Andy nagyon komolyan veszi a szerepet. Olyannyira, hogy inkább az jut róla eszembe, amikor Joe Pesci tollat ragad a Casino című filmben.
Hiperrealista gonosz egy

"nézzükhülyénekanézőtésjátsszunkelnagyoltanmertbiztoskicsikisülnekaszékekben"

elvet valló stáb kellős közepén.
Cikiérzés: 10/10

A többi szereplőt szóra sem méltatom, annyira tökmindegy, mit csinálnak, a fenti triász szépen megalkotja a titokzatos Bermudát, ahol úgyis minden eltűnik. IRÁNY A MÉLY!!!
Héttől számolunk visszafelé, mert... mert én így akarom. Hehehe!

7. Figyeld Andy legagresszívabb pillanatait! Ezek közül leginkább túllő a célon a 67. percben, a "Hogy mersz kinevetni?"-felindulásával. Kb. mintha Baktüttösön indulna meg feléd egy traktoros, tök részegen, azt üvöltve, hogy: "mivan?MiVan?MIVAN?"

6. Amikor Paul a 72. percben megátkozza az egyik gonosztevőt... Juuuj, most aztán jól besz*rtunk! Ennél még az is félelmetesebb, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondja: "Lárifári"... na, az mondjuk tényleg félelmetes! Hehehhe...

5. Brendan Fraser felolvasásai! Te Úrjézus... ha ilyen apám lett volna, én is könyveket égetnék, csak fel ne olvasson soha senki! Gyere vissza, Utasi Árpi!

4. Paul a 64. percben Chuck Norrist megszégyenítő akcióval nyer egérutat kis keleti barátjának. Hát, az a rúgás, az az arc, amivel kíséri, és az a pillanat, ahogy utána a két kezét előre tartva megálljt "parancsol" a gonoszoknak! Bruhahahahhahahahah!

És a dobogósok!!!

Andy Serkis pillanata! Figyeld, amikor a 67. percben a lány azt mondja, hogy "elégett a könyv utolsó példánya..."... Andy hosszas

eljátszomhogyszomorúlettemaztánhirtelenváltokmertnagyjátékosvagyok

pillantás után kinyögi: "Wrong". Juuuuj.... Ettől még Jack Torrence is biztosan megfagyna... Háháhááháháháháháááá!

Brendan Fraser az ezüstérmes. Figyeld, amikor a nagynéni besokall, és elköszön tőlük a 47. percben! A "Good luck"-os kézfogást követően Brendan igazi színésszé válik, minimálban szenved, mint Iván a fronton!

BBBBBRRRRRUUUUUUUUUUUHHHHHHHHAAAAAAAAAAHHHHHHHHAAAAAAAAA!!!

Hát, ez nem semmi lesz! Hehehehehehehe...... Paul.......Mruhahahahhahhaa.... Amikor.....hihihihihihi........amikor a 40. percben bejön megszöktetni a rabokat, és azt mondja a nagynéni: miután hóhérkézre adott bennünket? Hát, erre Paul reakciója... leírhatatlan, NÉZD MEG!

Ez a film kihozza belőled az állatot!

Cikiérzés: 10/10

Ja, és ismét egy női író....

BBBBBBBBBRUHHHHAHAHHA
AAAAMMMRUHA
HAHHAAMMMMRUHAHHH
AHAAAAAAAA
AAAAAA!!!!

Összefoglalóan
Pozitívum: a 95. percben végre elindul a stáblista.
Látvány: olyan pörgős a film, mint Tarr Béla mozija... 0/10
Sztori: ha az a mondanivaló, hogy olvasni veszélyes, és íróként inkább itthagyod ezt a szar világot, akkor lejött... egyébként meg biztosan pacifista írta... aki nő...hehehhehehehehe 0/10
Színészek: Hol? Ki? hehehehhehe... akkor már inkább a Szomszédok!

Nimrod is badass?

2010-03-19T16:09:00.000+01:00

I hope so.

Megamind trailer (2010)

2010-03-18T19:59:00.000+01:00

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj.

Hi, Sally!

2010-03-17T16:16:00.002+01:00

Avagy a brigantik stábja lépten-nyomon üdvözletét küldi a film vágójának, Sally Menkének. Nem biztos, hogy mindig vidáman fogadta a munka során, de ez mégiscsak a világ egyik legjobb melója, nem? :)

Tron Legacy Trailer

2010-03-09T13:15:00.001+01:00

A friss oscar-díjas Bridges újra Flynn szerepében a Disney karácsonyi nagy dobásában, és ez bizony még nagyon jó is lehet.

Az új Vasember 2 trailer

2010-03-08T19:07:00.003+01:00

csekkolása után úgy néz ki, egyelőre meg van a nyár legjobban várt popcorn mozija! Meg is nézem még párszor. Karneváli hangulat és és és S. J. (L).

Breaking News

2010-03-08T19:00:00.002+01:00

Megbízható forrásokból arról értesültünk, hogy James Cameron magyar idő szerint hajnali 05:59 óta az Avatar forgatásán félretett pénzből fejlesztett szúrós tekintetű gépembereket küldözget az akadémia tagjaihoz. Eddig senki nem szenvedett maradandó sérülést.

Hot, hot, hot!!!

2010-02-26T13:45:00.005+01:00

Kirsten Stewart tekintete egészen eddig harmonikus egyensúlyban volt a "ribancos" és a "drogos" között, így sokszor megnyerő "ribancosdrogos" nézést sikerült produkálnia, de azt biztos nem gondoltátok volna, hogy mire az Eclipse-ben elkezdi levetkőztetni Pattentos Róbertet, eszköztára teljesen kimerül, és bealszik.Mert hát az összes képen csukva van a szeme és még meglepőbb, hogy néha a szája is...

[Rec] 2 (2009)

2010-02-25T22:50:00.007+01:00

Alighanem kevés menőbb dolgot tudok elképzelni a mai filmiparban, mint spanyol horrorfilmrendezőnek lenni. Belátni, hogy habár Hollywood arcon köpése derék gesztus, mégis teljesen felesleges. A deviáns magatartás helyett okosan és következetesen használni a jól bevált mechanizmusokat és nem megijedni, amikor túlfeszül a gitár húrja, sőt! A tökéletes pillanatban jókorát csavarva a kulcson, kéjesen élvezni ahogy elszakad.2007-ben két úriember, Jaume Balagueró és Paco Plaza a fenti elvek mentén, egy szál kamerával, pár remek maszkmesterrel és néhány mozgásművésszel fölpezsdítette a pláza-zombifilemektől már-már megalvadt vérünket. A [Rec] semmilyen tekintetben nem volt úttörő alkotás, mégis hatalmas elismerést szerzett mind kritikai, mind rajongói körökben. Ennek pedig több oka is van. A film száguldó tempója alig hagy időt levegőt venni, hiszen az „újkori”, villámgyors zombik soha nem dolgoztak akkora hatásfokkal, mint itt. A Kör filmek tüdőbeteg yurei karaktere (értsd: erőszakos halált halt nyughatatlan lányszellem, emós hajzattal) bakfitty a [Rec] édesanyja kezében megvadult kislányához képest. A film másik nagy erőssége a borzalmas zombivírus háttérének bemutatása volt. Véletlenül sem rémunalmas nyomozással szúrták ki a szemünket, a démoni képlet mintegy mellékesen, a borzongás szerves részeként tárult elénk.A [Rec] 2 az egyik legjobb folytatás, amit valaha láttam. Sikerül véghezvinnie azt, amiről Amerikában majd' minden második rész werkfilmjében nyelvelnek a betokosodott rendezők: továbbviszi, kiegészíti az első film sztoriját, mindezt úgy, hogy - a régi szabály szerint - még kevésbé szűkölködik vérben, borzongásban, és a tempó is változatlanul feszes marad. A kamerák száma megsokszorozódik, cserébe több perspektívából követhetjük a párhuzamosan zajló eseményeket. Annyit talán elárulhatok, hogy a marcona kommandós csapat (akik végre előbb tüzelnek, mint hogy megkérdeznék: „Jól van, uram?”) mellett ismét feltűnnek majd civilek is és akad pár remek váratlan fordulat. De a legnagyobb erény mégis az első részben megpengetett Ördögűzős sztori kijátszása. Az FPS játékok tökéletes keveredése ez William Friedkin 1973-as horrorjával.

Aki az állandóan forgó kézikamera miatt akadékoskodik (amit minden áron precízen tartania kell valamelyik szereplőnek), annak azt üzenem, próbálja meg észrevenni az iróniát az egészben. A [Rec] 2 semmit nem agyal túl, mégis figyel a részletekre, hogy egy az előzőnél is megrázóbb befejezésbe torkolljon, amely akkor is helytáll, ha önálló filmként nézem, de akkor is, ha egy trilógia második darabjaként. Személy szerint nagyon is várom azt a harmadik részt.

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

2010-02-24T15:32:00.003+01:00

Namármost!

Kiakad a cikifaktor... már ennyitől is...

Nókomment!!!

Az előzetes cikiérzése mindenesetre
19/10

Defendor trailer

2010-02-16T19:21:00.004+01:00

A Sony Pictures (nem mondom, hogy frappáns) válasza a Kick-Ass-re. A Szereposztás legalábbis teljesen rendben van, és itt nem csak az ismét testhezálló karaktert megformáló Woody-ra gondolok, hanem a Nick and Norah óta szimpatikus Kat Denningsre is. Na jó, lehet, hogy csak a lazacsajazutcánkból imidzse miatt.

Bitch Slap, 2009

2010-02-13T14:18:00.008+01:00

François Truffaut menyasszonya éppolyan céltudatossággal írta meg halállistáját 1968-ban (La mariée était en noir), mint ahogy Q. T. Beatrix Kiddo-ja teszi ezt a 21. század elején. Lehet, hogy Tarantino fékevesztett rajongása a noir és a 70-es évek exploitation filmjei felé (melyeknek a Death Proof-fal igyekezett piedesztált emelni) tabudöntögető, erőszakos és szexi filmek új reneszánszát indította el? Lehet, hogy nem. Minden esetre akadnak próbálkozások a műfaj felélesztésére (lásd a jelenlegi páciens mellet például a blaxpoitation "remake" Black Dinamite című furcsaságot). Figyelem, félrevezetően dögösre vágott trailer:

A Bitch Slap pofátlansága (történet nincs, csupán egy tipikus, koszos sivatagi helyszín, karakterek sincsenek, csupán méretes, ringatózó emlők) meglehetősen nagy elidegenítő erővel bír. Komoly hiba, hogy - a létezhetetlenül hülye, izzadó, csacsogó nőszemélyek mérsékelten vicces antréjához képest - az első egy órában fájdalmasan kevés az igazán "badass" momentum. Rick Jacobson filmje nemhogy tabudöntögetőnek nem tűnik, de simán beillene egy délutáni brazil szappanopera mozgalmasabb epizódjának. Ezt úgy kell érteni, hogy "ciki ciki". Ahhoz persze kétség sem férhet, hogy amit látunk, az látens pornó (néha kicsit több is annál, de akkor rémunalmassá válik az amúgy sem érdekfeszítő idomparádé), dehát ez a műfaj sajátossága. Erőltetett, a szó legrosszabb értelmében. Abban az értelemben, ahogy mondjuk a Bazi nagy film volt erőltetett.Ha ez így maradt volna, én magam gondoskodnék a Bitch Slap megmaradt kópiáinak Napba lövéséről, de az utolsó fél óra mégis megváltoztatta a véleményemet. Mert az már nem "ciki ciki", hanem "paródiaszerűen ciki". Ebben fél órában megváltozik a film tempója, a történet pedig jó pár bakugrással elhagyja az épelméjűség határát. Igazi "mindfuck" veszi kezdetét, és ebben a kontextusban humorossá válnak az eddig gyűlölt vetített hátterek és szánalmas színészi alakítások (mindannyiunk kedvenc Herkulesének vendégszereplésével). A végső harmad szemérmetlen ámokfutása megvillantja, minimum milyennek kellett volna lennie ennek a B-mozinak. De hát nem ilyen lett. És habár kicsit szépít a végére, ettől még rossz paródia marad, emlékezetes pillanatok nélkül. Tévúton jár a rendező, mert azt képzeli, egy jó exploitation filmhez elég a félprofi hozzáállás is. Mi legalább tudjuk, hogy ütős "ciki" mozit is csak az igazán nagyok tudnak készíteni.

Itt vagyok (2010)

2010-02-12T19:52:00.000+01:00

A szemlén bemutatkozó rövidfilm nyitójelenete.

Get Him to Greek trailer

2010-02-12T18:20:00.004+01:00

Az történt, hogy a nyegle rockszár gyerek a Sarah Marshallból megkapta a maga külön filmjét. Jonah Hill a főszerplő, akit egyszerre lehet nagyon szeretni meg utáni. Így van ez az efféle humorral is. Várjuk(?)*

*naná, hogy várjuk :)

A 2000-es évek legjfontosabb filmjei

2010-02-10T18:29:00.004+01:00

szubjektíven. Annak örülök, hogy a készítő(k) Triert, vagy David Linch-et sem féltek betenni a trailerbe, de azért sok filmet sajnálok, ami nincs ott. Sehol egy koreiai mozi? Legalább az Oldboy, könyörgöm!!! Na és a zseniális Ember gyermeke? Ennyit a szőrszálhasogatásról, ettől még felemelő munka.

Bioshock 2 trailer

2010-02-06T22:42:00.003+01:00

Régen száradt ki ennyire a szám kettő perc alatt. Már megint elszomorít, hogy nincs playstation-öm, se x-box-om. De most komolyan, ezt mindenkinek látnia kell!

Creation, 2009

2010-02-06T14:19:00.020+01:00

Charles Darwin evolúcióelmélete, mely a természetes kiválasztódás (avagy az erősebb kutya izél) elvén alapszik, kiállta az idő próbáját. Tavaly volt százötven éve annak, hogy minden idők legnagyobb természettudósa A fajok eredete című munkájával - egyesek szerit - megölte Istent.Darwin (Paul Bettany) minden igyekezete ellenére sem tudja megmenteni szeretett kislánya életét, hosszas betegeskedésbe zuhan, egyben elveszti a hitét is. Jon Amiel filmje a kétségek közt hánykódó - Anna (Martha West) halála óta depressziós - Darwint mutatja be, aki éppen arra készül, hogy teológusdiplomával a zsebében megcáfolja a Biblia teremtésről alkotott képét, a széles közönség elé tárva felfedezéseit. Barátai az egyház és a tudomány csatározásának fő zászlóvivőjét látják benne, míg mélyen vallásos felesége (Jennifer Connelly) a család lelki üdvéért imádkozik.
Nem a tragikus felhang teszi működő alkotássá a Creation-t. Ezekből a hangulatokból túlságosan is sok jut nekünk a játékidő alatt. Ezzel szemben Darwin visszaemlékezései a kalandos hajóútról, a felfedezett civilizálatlan törzsekről, vagy a csimpánzról, "akit" Angliába szállítottak, kifejezetten emlékezetes jeleneteket szültek. Arról nem is beszélve, hogy a mozi többször is természetfilmes precízséggel ábrázolja az élővilágot. Egy felgyorsított jelenetben az elhullott tetemen élősködő lárvát felcsípi egy madár, hogy megetesse a fiókáját, de az kiesik a fészekből: így lesz teljessé a körforgás. Ríggató családi dráma helyett jó lett volna inkább a hasonlóan szép nüanszokra koncentrálni, még akkor is, ha fennált a biológiaórává alakuló sztori veszélye. Üsse kő, Darwin izgalmas fölvetései úgyis alapjában rengették meg a biológiát, arról már nem is beszélve, hogy hány új tudományágat alapozott meg kutatásaival.

Brendan and the Secret of Kells Trailer

2010-02-05T19:12:00.004+01:00

Tomm Moore idén Oscarra jelölt filmje jórészt a kecskeméti animációs stúdióban készült és egy kicsit tényleg hasonlít a Magyar Népmesékre! Örülünk.

Figyelem veszprémi blogolvasók és bloggerek!

2010-02-01T17:35:00.002+01:00

Azon törtük a fejünket Bazsival, hogy akár még valami jó is kisülhetne abból, ha találkoznánk. Mi, veszprémi bloggerek. Megismerni új arcokat, összehasonlítani sálaink kockás mintázatát, inni egy fröccsöt és hasonlók. Konkrétabban:

E hét csütörtökön este 8-tól blogger találkozót szervezünk a Gesztenyés Sörkertben! Mindenkit aki ír, vagy olvas, kisebb vagy nagyobb olvasótáborral rendelkezik, esetleg népszerűsíteni kívánja blogját, azt szeretettel várjuk! Ha nem ismerjük személyesen, akkor pedig annál inkább örülnénk a megjelenésének! Természetesen olvasók is jöhetnek (nem lesz bezárva a kocsma a nem-bloggerek előtt sem). Kötetlenkedjünk egyet.

Terjesszétek a találka hírét ningen, orkuton, netlogon, qzone-on, windows live space-en, barátikörön és a többin, (mint facebook, tumbler, iwiw, twitter, hi5, myspace, tagged... :)

Az árvák a legveszélyesebbek

2010-02-01T10:56:00.024+01:00

Azt mondják, Adolf jó gyerek volt, csak rosszul nevelték.

Hát, mi mégis meg vagyunk győződve róla, hogy vannak, akik maguktól , sőt, egyes esetekben már születésüktől fogva ilyen rosszak. Ma ezt magatartászavarosnak mondanánk, és bármelyik iskolában belebotolhatnánk egy-egy ilyen kis ördögfiókába.

Vannak tényleg ördögi teremtmények, gondoljunk csak Samarára (nem Sancho Panzáéra), vagy Damienre (de milyenre?). Ezek a kis mocskok a túlvilág szülöttei, legalábbis közük van a főgonoszhoz, talán csak DNS-ügyileg, de mindenképpen! Ilyen szempontból pályázhatnak a Világ Legrosszabb Gyereke címre, de mivel őket segíti a távoli mélységbeli rokonság, labdába sem rúghatnak az igazi gonoszok mellett, akik emberi létük ellenére tudnak igazán csúnyák lenni.

Miért izgalmas, ha egy gyerek csúnya, ijesztő, gonosz, megszállott, de legalábbis árva? Talán nem annyira izgalmas, mint inkább aktuális! Szerintem a világ megérett arra, hogy jól megmondjuk a gyerekeknek, milyenek is ők valójában. Néhány pedagógus dédelgetett álma következik...

MILEGYEN, avagy Minden Idők LEgijesztőbb GYErmekeinek Névsora
(akiket még Schindler is kiradírozott volna)
Helyezési lista pedagógiai javaslatokkal a SÁNTIT-ból, azaz SÁndor Nevelési TITkaiból

13. Samara a Körből

Bár roppant csúnya, és VHS-en közlekedik, és kimászik a TV-ből, azért lehet utolsó, mert ő valahol a sötét erők gyermeke. Hisztijeire a hideg vizes zuhany teljesen hatástalan, a kis cseles direkt egy kútban él. A TV-től eltiltani sem jó, mert ki-be jár rajta, akkor is, ha gyerekzáras kapcsolóval véded. Szobafogságra sem jó ítélni, úgyis antiszociális és eleve klausztrofób körülmények között él. Mit tehetünk mégis? Adj neki egy Halász Juditos koncertfelvételt, szigorúan VHS-kazin, meglátod, sírva menekül vissza oda, ahonnan jött.

12. Damien az Omenből

Nehezen kezelhető, hiszen bárhogyan is szépítjük a dolgot, a sztori szerint egy sakál szülte. Így könnyű. Nagyon csúnyán tud nézni, megijednek tőle a páviánok, a legjobb barátja egy nagy fekete kutya, és úgy vallanak neki szerelmet a nagyobb lányok, hogy felakasztják magukat. Rossz kisfiú! Javaslat: mutasd meg neki Gyurcsány Ferenc karrierjét. Nem akar többé politikával foglalkozni, meglásd!

11. A kis Halloween-rém a Trick R Treat-ből

Ez egy kis csalás. Ő csak látszólag gyerek, egyébként tényleg rém. De ki tudja. Lehet, hogy csak valami bőrbetegsége van a tökfödő alatt. Javaslat: mutasd meg neki Józsi bácsi lábát, aki 30 éve nem vette le a gumicsizmáját! Eredmény: a kis szörny kiadós mosakodása, és TB-finanszírozott bőrplasztikai előjegyzés a magyar egészségügyben. Jó hosszan tartó, ám garantált felépülés (vagy biztos halál...hehehe).

10. Regan az Ördögűzőből

Namármost. Nem elég, hogy tiszteletlenül viselkedik az anyjával, és maszturbál egy feszülettel, a tetejébe még képes beszámolókat is tart aznapi vacsorájából. Javaslat: Az ego-ja a gyenge pontja. Tud lebegni - vidd be hozzá Úri Gellert, hogy hajlítson kanalakat. El tudja csavarni a fejét - vidd be neki az MSZP-t, ők egy egész népét tudják. Nagyokat hányik - vidd el egy falusi kocsma búcsújára, ahol a Fásy-mulató a sztárműsor. Csúnya - idézd meg neki Zámbó Jimmy szellemét. Na látjátok! Nálunk, magyaroknál félelmetesebb misztikusok nincsenek is a földön. Zárásképp Sam Raimi horrorjából mutass neki idézetet: "Áz ordog Szájjon Báléd"

9. A halott ikerpár a Ragyogásból

Nekik is van egy előnyük az igazi gonoszokkal szemben - az, hogy halottak. Igazából ártatlanok, csak figyelmeztetni akarnak, de olyan hülyén teszik, nem? Terápiás javaslat: egészen értelmes szellemeknek tűnnek - nézesd meg velük Kubrick moziját, hadd szembesüljenek azzal, hogy milyenek is valójában. Ha ez nem elég nekik, olvass fel egy részletet a Kis hercegből. Ha ez sem elég, locsold le őket szenteltvízzel, aztán menjenek, ahová akarnak...

8. A japán kisfiú az Átokból

Amilyen ártatlan, olyan csúnya is! Nem elég, hogy nem sárga, mint a keletiek általában, ráadásul egészen EMO-s beütése is van. Mindig ott gubbaszt a sarokban. Terápiás javaslat: rúgd seggbe, hogy menjen ki játszani a többiekkel. Ha nem akar, vegyél neki egy Nintendo Wii-t, legalább az elhízás ellen. Ha még ennek ellenére sem nyeri vissza egészséges színét, akkor add oda egy hétre a Bakter keze alá tehénpásztornak. Lehet, hogy a tehénben megsavanyodik a tej, de a Horváth Teri alakításából rá fog jönni, hogy ilyen a rusnya teremtés a Kalendáriumban sincs. Ekkor elszégyelli magát, és hazadisszidál.

7. A kislány a Recből

Előnye, hogy a beteg gyereket mindig megsajnálják, hátránya, hogy ördögi megszállottság-vírus ad neki hihetetlen erőt és vérszomjat. Terápiás javaslat: Itt csak Dr. Csernus segíthet, aki nem sajnálja a betegeket, és nagyon csúnyákat tud mondani nekik. Ha a kislány rátámadna a terapeutára, akkor is higgadt maradna, és csak annyit mondana: "Micsináász? Asziszed, ezzel ledominálhatsz, köcsög? Mert gyerek vagy, mindent megtehetsz, és megehetsz? Még anyádat is? Mi? MI? MIIIIII?"

6. A kis zsákfejű az Árvaházból

Nos. Mindig a fején a zsákmaszk, ezért nem nézhetünk jó mélyen a szemébe, hiába akarunk szigorúak lenni. Van egy tick-je, a nyakában, ebből is látszik, hogy beteg. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy visszaadjuk neki önértékelését. Ennek érdekében adjuk egy hétre Kiszel Tündéhez, aki miután könyökével legyakta Sophia Loren testőreit, és közös fotót készíttetett az olasz primadonnával, a mi kis csúfságunkkal is fog egy naptárt készíteni, mint a kislányával. Ettől kezeltünk nem csak csúnyának, de árvának sem fogja magát érezni, és leszokik az ódivatú ruhákról is. Uno, Due, Tre...

5. Gage a Kedvencek temetőjéből

Hogy is kezdjem... Ő is halott, de nem annyira, mert az apukája egy ősi indiántemetőben földelte el, ahonnan visszajönnek a halottak. Nem szellemek, nem zombik, csak egy kicsit gonoszak. Ki tudja, talán az indiánok miatt lettek dühösek, vagy csak mert olyan sokáig tartott, míg kiásták magukat, nem tudni. Gage is ilyen gonosz gyerek, de ha nem lenne nála a szike, talán meg is változhatna. A filmből tudjuk, hogy a nyakba adott injekció hat rá. Sőt, még el is pippül a kis szája. De ne dőljünk be neki!!! A biztonság kedvéért tegyünk be neki egy Teletubbies-epizódot. Ő maga kaparja vissza magát oda, ahonnan jött - pontosabban egy megszentelt földbe, hogy Dipsy, Laa-Laa, Po és Tinky Winky meg ne ronthassák a kis lelkét.

4. A Passió gyerekcsapata

Tessék! Ezt művelték Júdás bácsival! Aztán meg elszeleltek. Kikergetik az embert a pusztába, aztán otthagyják minden bűnével. Azt hiszem, nagyon komoly neveltetési rendellenességgel állunk szemben.

Miután összehalásztuk őket, beszélgessünk el velük arról, hogy nem szabad csúfolódni, mert annak végzetes következményei lehetnek. Az egyetlen terápiás javaslat, hogy soha többé ne engedjük őket Mel Gibson közelébe!!! Az Apocalyptoban is mit művelt szegény indián kislánnyal!!!

ÉS JÖNNEK A FŐDÍJASOK, vagyis a TOTÁL KEZELHETETLENEK...

3. Macaulay Culkin a Jófiúból

Ő nem csak ezzel a filmmel érdemelte ki a dobogós helyet, hanem azzal, hogy egyáltalán bekerült a filmiparba. Ehhez igazán gonosznak kell ám lenni! Angyali szemek, kifejezéstelen arc, üres belvilág... a tökéletes edény! Azzal töltöd meg, amivel akarod! És mivel gyerek, csak csupa jót feltételezel róla! Pedig velejéig romlott! Már a neve is direkt ámokfutás! Terápiás javaslat: ne menj a közelébe! Ha mégis megteszed, akkor egyszer csak egy váratlan mozdulattal ugorj a torkára!

2. Esther az Orphanból

Na, hát ő (SPOILER!!!!!!!) annyira gonosz, hogy még csak nem is gyerek! Az ilyenekkel egyet lehet tenni: amit a film végén is megtesz az "anyukája" - jól pofán kell rúgni!

ÉS MINDEN IDŐK LEGGONOSZABBJA...

1. Kovács Robi a Kölyökidőből

És ha ez nem elég, akkor MENJ IDE!
Terápiás javaslat:
MENEKÜLJ, B***DMEG!!!

Skhizein (Jérémy Clapin, 2008)

2010-01-28T16:11:00.001+01:00

Fantasztikus. Megható. Élőszereplős mozifilmet szeretnék belőle.

Minden jel

2010-01-24T03:33:00.003+01:00

arra mutat, hogy a The Runaways egy nagyon szexi film lesz. Ma hajnalban pl. a plakátja adott le hasonló jelzéseket. Csak nehogy csalódjunk!

A Serious Man, 2009

2010-01-22T23:53:00.011+01:00

Coenék új filmje szívbemarkolóan ironikus. A testvérpár többször megmutatta már, milyen a téveszmék bűvöletében élő bugyuta kisember. Ám eddig inkább röhögtünk ezeken a figurákon, minthogy együtt éreztünk volna velük. Még akkor is, ha a civilizációs betegségektől súlytott tucatember valós inkarnációit azonosítani tudtuk a környezetünkben, vagy saját magunkban. Nem valószínű, hogy a Michael Stuhlbarg alakította Larry Gopnik-ot könnyebben a szívünkbe zárjuk, mint tavaly a hülyére szőkített Brad Pittet, mert ez az alakítás már nem pusztán jóízű nevetést vált ki belőlünk, sőt. Gopnik nem csak saját hiányosságai, betegségei miatt kisember, hanem az életmódjába vetett feltétlen hit miatt. Így már egyre növekszik a röhögés súlya.A hithű zsidó egyetemi tanár élete éppen olyan üres, mint a pénztárcája, ráadásul - abszurd módon - mintha egyszerre esküdne össze ellene az egész világ. Diákja megzsarolja, felesége elhagyja, a rabbik pedig nem is próbálnak segíteni a kisiklás helyes útra terelésében. A káosz lassan eluralkodik Gopnik körül, előttünk pedig egyre több mételye sejlik föl álarcok mögé rejtőzött környezetének. A boldogtalan feleség próbál elszakadni, pedig sorsa ugyanúgy elrendeltetett, mit a helyét nem lelő, máris elkeseredett fiúé (Aaron Wolff). Persze vége hossza nincs az abszurd karaktereknek, és egytől egyig mindnek otromba csúfság szárad a lelkén, vagy ha más nem is, cselekvésképtelenek.Ettől függetlenül a Serious Man komédia, percenként jönnek a precízen elhelyezett és telibe talált poénok, de ezek emléke valahogy mégis felülíródik bennünk a megdöbbentő befejezést (vagy filmlefejezést) látva. A film ettől az ambivalenciától kap igazán egyedi ízt.

Machinarium (2009)

2010-01-22T20:36:00.006+01:00

Nem sokat játszottam tavaly, inkább régi klasszikusokat vettem elő, de azért találtam egy páratlan gyöngyszemet. A Machinarium a cseh Amanita Design "point and click" kalandjátéka. Teljesen beszippant, a kézzel rajzolt karakterek és hátterek elragadóak, az egyedi stempunk világ pedig tele van fantáziával. Csillagos ötös kivitelezés a legapróbb részletekig, a zene, az animáció és a történet tökéletes összhangban vannak. Kipróbálható, de a teljes verzió fizetős, vagy egyéni megoldásokat kíván.

Spike Jonze - I'm here 2010

2010-01-22T14:09:00.003+01:00

Spike Jonze-t szeretjeük, legújabb munkája ez a Sundence filmfesztiválon bemutatkozó rövidfilm. Ha egy perc alatt így beindult a fantáziám, mi lesz fél órában!!!

Dr Srangelove, 1964

2010-01-18T16:15:00.005+01:00

Kubrick alapvetése a háború értelmetlenségéről és az emberi ostobaságról messze megelőzte a korát, örök érvényű mestermű. Három fő vonalon fut a cselekmény, a csatatérré változott támaszponton, ahol amerikai katonák támadnak meg amerikai katonákat, az 50 megatonnányi nukleáris bombaterhet szállító bombázó fedélzetén, ahol indok nélkül megkapják a parancsot a "rakomány" ledobására, illetve az elnöki tanácsteremben, ahol a hatalom együgyű szerencsétlenek kezében összpontosul, akiknek persze fogalmuk sincs, mihez kezdjenek vele.Mindez a legnagyobb fegyverkezési verseny kellős közepén pattant ki Kubrick fejéből. A világ pusztulása 20 centen és a Coca Cola Company előzékenységén múlik. Az orosz elnök részegen diszkózik, az amerikai elnög tanácstalanul dadog, nem is csoda, hisz legnagyobb bombaszakértőjét a Führertől "örökölte", és a jó öreg Strangelove bizony meg is maradt nácinak. Nem mintha az őrült tábornokok mások lennének. Vérbeli szatíra fantasztikus alakításokkal, a kor színvonalához képest kifogástalan trükkökkel, és rengeteg idézhető, páratlanul szellemes dialógussal.A film egyik csúcspontja, amikor az államok elnöke felhívja az orosz államfőt: "Halló... Dimitrij? Nem hallak jól... Halkítsd le a zenét, légy szíves. Így sokkal jobb. Most már jól hallok mindent. Tisztán, élesen, jól. Te is jól hallasz? Akkor jó... Ahogy mondani szokás: jól halljuk egymást. Nagyon jó, hogy jól vagy. Én is jól vagyok. Egyetértek. Nagyon jó, ha jól van az ember. Szóval, Dimitrij... Beszéltünk róla, hogy mi lesz, ha véletlenül elrepül a bomba... A bomba, Dimitrij. A hidrogénbomba! Szóval, az történt, hogy... az egyik támaszpontparancsnokunk egy kicsit... Szóval, furcsa lett az agya. Érted... egy kicsit furcsa. És... nagy ostobaságot csinált. Meg is mondom, mit. Parancsot adott a gépeinek, hogy támadjanak meg benneteket. Hadd fejezzem be, Dimitrij. És mit gondolsz, én mit érzek? El tudod képzelni, hogy én mit érzek? Mit gondolsz, miért hívtalak? Csak azért, hogy rád köszönjek? Persze, hogy szeretek rád köszönni. Persze, hogy szeretek veled beszélni. De most csak azért hívlak, hogy elmondjam: szörnyűség történt. Persze, hogy barátságos hívás. Ha nem volna az, talán nem is jutott volna el hozzád. Még egy óráig nem érik el a célpontjaikat. Ez biztos. Megbeszéltük a nagyköveteddel. Ez nem átverés. Meg akarjuk adni nektek részletesen a célpontokat, és a gépeink teljes repülési sémáját. Nem tudjuk visszahívni őket. Ezért... szóval... segítünk nektek megsemmisíteni őket. Tudom, hogy a mieink. Jó, de kit kellene felhívnunk? Kit, Dimitrij? Nem hallom, elment a hangod. A Központi Népi Légvédelmi Parancsnokságot? Az hol van, Dimitrij? Omszkban? Akkor előbb te hívod fel, ugye? Nálad van a telefonszámuk? Kérdezzük meg az omszki tudakozót? Én is sajnálom, Dimitrij. Nagyon sajnálom. Jó, te jobban sajnálod, de azért én is sajnálom. Ne mondd, hogy te jobban sajnálod, mint én, mert én ugyanúgy tudom sajnálni, mint te."

Nem tudom, mekkora

2010-01-18T15:52:00.003+01:00

nézettségi mutatókkal szégyenkezhet a Golden Globe díjátadó gálája, de a készítők láthatóan minden lehetőséget megragadnak a népszerűsítésére. Avatar legjobb film, legjobb rendezés, Cameron röhög a markába. Pénz beszél. Tarantino szomorkás. Christoph Waltz könnyed mozdulattal meggyújtja a pipáját :).

I'm gonna... your...

2010-01-18T15:11:00.003+01:00

The Road, 2009

2010-01-16T20:22:00.013+01:00

Mi tarthat életben bennünket, ha már minden elveszett? Táplálhat-e még bármilyen dolog életösztönt az emberben, ha az egész világ romokban hever? John Hillcoat (Proposition) megrázó adaptációja Cormac McCarthy (Nem vénnek való vidék) regényéből nem kisebb kérdéssel foglalkozik, mint a motivációkeresés egy tökéletesen motiválatlan világban. Névtelen szereplői magányosan vágnak keresztül az apokalipszis sújtotta kietlen tájon. Az apának szüksége van a fiúra, hisz nélküle értelmetlen tovább élnie. A fiúnak pedig szüksége van az apjára, hiszen nélküle már régen nem lenne életben. Egymás támaszaiként vágtak neki az útnak, az út pedig - valódi úticél híján - magát az életet, vagyis az élni akarást jelenti.Hillcoat végletekig nyomasztó, már-már monokróm képei egy olyan, világégés utáni Földet mutatnak be, ahol nincsenek állatok, a fák kiszáradtak, elfogyott az élelem, a maroknyi túlélő pedig könyörtelen küzdelmet folytat az életben maradásért. A katasztrófa okát homály fedi (csupán a flashbackekből hámozható ki valami a kezdetekről), nem tudni, hogy a természet fordult-e ellenünk, vagy mi magunk vetettünk véget a civilizációnknak. A világ kietlensége minden eddiginél valóságosabban tárul a szemünk elé, ennek ellensúlyozására pedig különösen megindítóak az olyan képek, mint a véletlenül talált dobozos kóla rituális elfogyasztása, vagy a rejtett, föld alatti éléskamra felfedezése.Viggo Mortensen az apa szerepében valószínűleg élete legjobb alakítását nyújtja, de a fiút alakító Kodi Smit-McPhee játéka is megható, maníroktól mentes. Charlize Theront a vártnál talán kevesebbet láthatjuk, csakúgy, mint az alig felismerhető Robert Duvallt. Az elmúlt hónapok egyik legfélrevezetőbb trailere után a legpozitívabb csalódást hozta el a The Road. Nem egy modern, CGI Mad Max-szel van dolgunk. A nyílhegyekkel, puskákkal fenyegető barbár horda szerepe háttérbe szorul, apa és fia pedig a reményvesztettség elleni küzdelem hőseivé válnak ebben a lenyűgöző lélektani drámában. Kötelező darab.

Hajrá Bliss! (Whip It, 2009)

2010-01-15T17:59:00.009+01:00

Nem az a bajom Drew Barrymore első rendezésével, hogy rossz, hanem, hogy lehetne sokkal jobb is. Barrymore igazán impozáns szereplőgárdát hozott össze "csajos" filmjéhez: a Death Proofban remeklő kaszkadőrlány Zoe Bell mellett nemzedékének egyik legviccesebb csaja is görkorit ragad Kristen Wiig személyében (igen, ezt a legviccesebb csaj dumát komolyan gondolom), és akkor a nagyszerű Juliette Lewis-ról még nem is beszéltünk. A főhőst azért nem elsőnek említem, mert Ellen Page-nek sikerül a játékidő legnagyobb részében szürke kisegér módjára léteznie, amire sajnos nem lehet mentség, hogy valamennyire a karaktere is ezt diktálja. Így kevésbé érződik a jellemfejlődés, pedig a forgatókönyv jórészt arra épül. A legnagyobb baj, hogy a többiek sem nyújtanak maximumot. Kevés az igazán jó poén, az efféle önmegvalósításról zengedező történetek pedig már amúgy is a könyökünkön jönnek ki. Ezt a mozit mégsem lehet nem szeretni.

A nem éppen feminin, erőszakos koriverseny bemutatása felületes - egy-két taktika bevetése után csapatunk könnyedén az élre tör -, de csak később derül ki, hogy nem is ezen a megmérettetésen van itt a hangsúly. A Whip it finoman és őszintén beszél a tinézsderek és a szülők között feszülő ellentétekről, igen fontos mérföldköveket vesz szemügyre a felnőtté válás útján. Ez a megmérettetés pedig már mindenkit érint, és természetesen örökké aktuális. Ha ezt a problémakört még erősebb karakterekkel és főleg komikusabb szitukkal járja körül, Drew Barrymore-ban egy tökös indie-rendező csajt üdvözölhetnénk, ám - mint tudjuk - igen ritka az efféle nagy durranás az elsőfilmes rendezők berkeiben.

Mekkora hír lenne már,

2010-01-15T17:15:00.004+01:00

Ha Antal Nimród a Predators után a Pókember remake rendezői székébe is beülhetne? Márpedig itt-ott már erről cikkezgetnek... Konkrétan azt állítják, Sam Raimi is így szeretné (kár, hogy neki nem feltétlenül lesz ebbe már beleszólása).

Life is Hard

2010-01-13T16:20:00.002+01:00

flash játék, amely mindenkihez közel hozza a mániákus depresszió fogalmát...* Gyorsan vége, akárcsak az életnek, próbáld ki!

*persze, ez vicc

Komfortos Mennyország (The Lovely Bones, 2009)

2010-01-09T12:32:00.013+01:00

Nem is tudom hol olvastam, hogy az ég mentse meg a gyors feledéstől azokat a forgatókönyveket, amelyeket egynél több ember írt. A The Lovely Bones esetében mindjárt három huncut forgatókönyvírót is találunk (mindhárman - köztük maga a rendező, Peter Jackson is - fel vannak tűntetve a készülő Hobbit mozi írójaként), plusz ott van még az eredeti regény írója, micsoda kavalkád! Talán már meg sem lepődük azon, hogy a Komfortos mennyország klisékkel átitatott, unalmas fantasy/dráma, fordulatok és feszültség nélkül.A 14 éves Susie Salmon (Saoirse Ronan szeme - köszönhetően a gondos utómunkának - sosem volt még ennyire kék) tragikus meggyilkolása után félúton reked a mennyország és a mi világunk között. Gyilkosának személyét homály fedi (bezzeg nekünk azonnal megmutatnak mindent), innentől pedig ugye már teljesen nyilvánvaló, merre mozdul el a cselekmény. Önkényes nyomozás, túlvilági lágy fuvallatok és némi meghatás vezet a közös sírdogáláshoz. Mindehhez az ezúttal loboncos Mark "azért sem nézek a a kamerába" Wahlberg és a játékidő alatt alig-alig látható Rachel Weisz asszisztálnak. Meg van egy gyilkosunk is (Stanley Tucci), aki a biztonság kedvéért úgy is néz ki, mint egy beteg állat, de legalább elolvasott minden idevágó krimit, nehogy lebukjon.

A trükkmesterek által kreált menny egy közepes DeviantART túrával éppenhogy felér. Szép gondolat, hogy a túlvilágon a nappal összefolyik az éjszakával, a mező az óceánnal, vagy hogy a hegyek lágyan odébb csusszannak, ha kedvük tartja, csak hát ez a CGI-s megvalósítás csöppet sem koherens a film többi részével. (A valóság kifejezetten ötletes képei mellett néha igencsak zavaró a szuperközeli digitális kamerázás, de ez mondjuk lehet szándékos.) Sajnos ki kell mondani: Jackson új mozija tömény giccsparádé. Egyrészt technikailag kicsit sem izgalmas, másrészt (elég csak Ronan túl sokat mutatott átszellemült tekintetére gondolnunk) kifejezetten hatásvadász. Ha ez a mozi bármelyik kategóriában oscart kap - amire állítólag minden esélye megvan - (ohh, nem is említettem a zenét... hideg kiráz), akkor megeszem a kalapom.

51-es bolygó (Planet 51, 2009)

2010-01-06T16:05:00.006+01:00

A madridi székhelyű Ilion Animation Studios 2002-ben alapult, és 2009-ben készítették el első egész estés CG animációjukat. Mondanom sem kell, igen izmos kihívókkal áll szemben az 51-es bolygó, de meglepetésünkre nem marad le sokkal az élmezőnytől. Az idétlen trailert és a még idétlenebb címválasztást (a legendás 51-es körzet után elnevezni egy idegen bolygót eléggé erőltetett ötlet) látva ezt még nem sejthettük. Ráadásul a tavalyi évben nem csak az Avatar foglalkozott az alieneket „meglátogató” emberiség témával, hanem a Cameron sztoriját gyermeknyelvre fordító animáció, a Battle for Terra is (felemás eredménnyel: egyszerre volt túl komoly és blődli, ami nem segítette az amúgy még mindig igen aktuális mondanivalót). Esetünkben - a Shrek írójának tollából született - zöld lények inkább a kisebb korosztály megnevettetésére utaznak.

És éppen a szituációs poénok mentik meg a középszertől. Ehhez az is hozzájárul, hogy a szereplők mozgása első osztályúan kivitelezett és a látványt nemigen érheti komoly kritika. A legaranyosabb hős - milyen meglepő - most is egy robot. De a kifejezetten felnőtteknek szánt viccek (amelyeket a kicsit sem szimpatikus emberszereplő szállít) pofátlanul gyengére sikerültek. Persze maga a sztori sem igazán élvezhető felnőtt fejjel.A földönkívüliek egy az egyben úgy élnek, mint mi, vagyis a jenkik, csak éppen úgy 50 évvel fejletlenebbek. Valamennyi tárgy a földi 50-es évek dizájnját idézi szellemesen, szerethető módon. Kis zöld barátaink autósmoziba járnak támadó csészealjakat és habzó szájú bugyuta katonákat bámulni, mert náluk éppen most tombol a sci-fi reneszánsz. A „csavar”, és a társadalomkritikai vonulat ott jön be, hogy ők ezt a valóságban is komolyan gondolják, ez a vonulat pedig meg tudja feküdni a nagyobbak gyomrát. Szerencsére humoros utalások is akadnak (Alien, ET...), persze korántsem Pixar színvonalon, de a Planet 51 még így is kenterbe veri a Szörnyek az űrlények ellen tömény idiotizmusát. Kiosztanék neki egy bronzérmes helyet holtversenyben a Terra-val) az Up (1.) és a Derült égből fasírt (2.) mögött.

Évkezdés, 2010

2010-01-03T19:41:00.004+01:00

A tavalyi filmes napló tanúsága szerint 174 "egész estés" filmet láttam 2009-ben. Szerintem ez a szám még bőven az egészséges határon belül mozog. Van pár amit kifelejtettem (és most nincs kedvem végigböngészni, illetve nem számoltam a sorozatokat (Flashforward, SGU első tíz rész, Misfits első évad (hat rész), és Célpont: a Föld (hat rész), Family Guy (nemtudom hány rész), How I met Your Mother (néhány rész, undzóvájter...).
Minden esetre elindítottam a 2010-es filmes naplót. Továbbra is linkelem bele a kritikákat, és csillagozom, ami különösen tetszett! Kövessé(e)tek!

The Invention of Lying (2009)

2009-12-30T23:25:00.017+01:00

Ricky Gervais a 2008-as Ghost Townban már főszereplőként is megcsillogtatta tehetségét és kiváló humorérzékét, most azonban nem csak mint színész működik közre: rendező és forgatókönyvíró is egyben (eddig is ő jegyezte többek között a népszerű Office sorozat scriptjeit). Ez azért fontos, mert a film egyetlen zseniális ötletre épül - ha valaki nem jött volna rá a címből -, ez pedig a hazugság feltalálása egy hazugság nélküli világban. Az ötlet remekül van kibontva előttünk és végeredményként olyan filmet kapunk, amely bátran pacsizhat egy jót polcunkon az Idétlen időkiggel, vagy a Minden6óval.A fő humorforrást nem a kisebb-nagyobb, gonosz vagy jó szándékú hazugságok szolgáltatják, hanem a Geravis által kitalált alternatív jelen, amelyben az emberek szemrebbenés nélkül vágnak egymás arcába olyan dolgokat, amik "nálunk" botrányosan sértőek lehetnek. Ráadásként az is jó elgondolás, hogy a városlakók éppolyan búvalbéleltek, depressziósak a szuperőszinte világban, mint a kevésbé ideálisnak tartott valóságunkban, így vihet később színt az életükbe a füllentés. És fog is színt vinni!

Merthogy a rémunalmas és nem túl pozitív genetikai adottságokkal rendelkező forgatókönyvíró, Mark Bellison fejében felizzik egy apró szikra. Kezdetben csak saját javára használja a hazudni tudás "áldott" képességét, de akkor válik igazán izgalmassá és széppé a dolog, amikor előbb szűk körben, majd világszinten téríteni kezd, és ezt - majd meglátjuk - vehetjük szó szerint is. Igazából nem hazudni tanít meg (azt nem is tanulja meg senki), inkább elfogadni, erről van itt szó szinte végig, ez pedig nemes szándék és remek alap egy fílgúd vígjátékhoz.
u.i.: Figyeljük "Apa ökölbe szorított kezének" fergeteges cameoját! :)

Évzáró 2009 - A legjobbak

2009-12-29T19:07:00.011+01:00

Habár pár nap még hátravan az évből (néhány film is vár még a lejátszóban), következzenek most a 2009-es év legjobb filmjei a Nem Csak Mozis Blog szerint. (A külföldi "straight to DVD" megjelenéseket is ide számítva.) A magyar cím jútúb linket, az angol pedig imdb profilt rejt.

A bombaszakértő (The hurt locker)
Megrendítően hiteles dráma arról a - már a Szarvasvadász által is körüljárt - jelenségről, hogy a katona mindig is katona marad, soha nem tud visszatérni a régi kerékvágásba. A film legerősebb jelenetében a sivatag közepén órák óta várakozó kiszáradt szájú mesterlövészek zacskós gyümölcslevet bontogatnak, fél szemüket az ellenségen tartva. Nem történik semmi, mégis szinte tapintható a feszültség. Mindez egy női rendezőtől, akinek a Holtpontot is köszönhetjük.

Ki nevet a végén? (Funny People)
Apatow új filmje humorban és tabudöntögetésben is visszafogottabb, ez pedig kifejezetten jót tesz neki. Úgy enged betekintést a stand up comedy világába, ahogy eddig csak nagyon kevesen. A cselekményben rejlő tragikumot pedig nem nyálasan tolakodva nyomja a képünkbe, hanem a legfinomabb iróniával szervírozza.

Avatar (Avatar)
Cameron jött, nagyot mondott, és - az eddigi kimagasló bevételi mutatók szerint - győzött. Megint. Az Avatar tényleg lehetne sokkal jobb film is, amit nagyon sajnálunk, de a közepes forgatókönyv ellenére is csípőből hozza azt az élményt, amit egy monumentális kalandfilmtől 2009-ben elvárhatunk. Technikai mérföldkő, a technika pedig szerves része a filmnek. Lumiére-ék is technikai mérföldköveket fektettek, nem azonnal kimagasló műalkotásban gondolkodtak. Talán a következő felvonás meghozza az osztatlan kritikai sikert is, ahogy anno a Terminátornál?

Fel! (Up)
A Pixar sem tud hibázni. A vén Carl Fredricksen és az esetlen Russell léggömbös kalandját (is) átjárja az emberség. Ráadásul az Up-pal egy olyan fontos kérdésre is megfelelő érzékenységgel terelődik hangsúly, mint az elmúlás. Ahogy ez lenni szokott, a nyikorgó olvasólámpás cég filmje köröket ver a többi idén megjelent animációra.

District 9 (District 9)
Neill Blomkamp elsőfilmes rendező (nem egyetlenként szerepel a listán) vagány fickó, akciófilmet faragott egy aktuálpolitikai helyzettel kacérkodó történetből. Amiért helye van a listán, az a remek egyensúly. A jó sci-fi mindig is az aktuális problémákra reflektál (Asimov és a többiek), esetünkben pedig a remek látvány és az izgalmas körítés sem rombolja le, nem teszi másodlagossá az alkotás morális értékeit.

Star Trek (Star Trek)
J.J. Abrams nem kerített fenenagy felhajtást a mítosz újraélesztése köré, egyszerűen forgatott egy minden eddiginél pörgősebb és dögösebb Star Trek filmet. Hasonlóan izgalmas és az eredetivel merészen szembeforduló rebootról csak őfelsége kedvenc titkosügynökének kiszőkítése kapcsán beszélhettünk mostanában (A Batmant azért nem említem, mert abból a Tim Burton féle is eléggé odavágott).

Hold (Moon)
Duncan Jones (ő a lista másik elsőfilmes rendezője) mélyen meghajol a sci-fi nagyjai előtt. Dolgozatán nehéz hibát találni. A Hold páratlanul klausztrofób hangulatáért az apró részletekig kiagyalt makettek és Sam Rockwell sziporkázása egyaránt felel. Sőt, sikerül új kontextusba helyeznie már korábban is látott epikus jeleneteket, képeket (Ürodüsszeia ezerrel).

Gyakran ismételt kérdések az időutazásról (Frequently Asked Questions About Time Travel)
A gyér költségvetést, a viszonylag ismeretlen színészeket és tolakodóan hosszú címet látva nem is sejthettük, hogy Gareth Carrivick filmjében üdvözölhetjük majd az év legjobb komédiáját! Sci-fi rajongók előnyben (a toalettbéli Vissza a jövőbe utaláson majd' elcsöppentem), de az is biztos, hogy ennyire szerethető figurákat Simon Pegg és Nick Frost kalandozásai óta nem kaptunk az angol filmgyártástól.

A Nyár napjai ((500) Days of Summer)
Nem csak álmodozó lelkű srácoknak, de elsősorban mégiscsak nekik kötelező ez a fantasztikus film. Könnyedén és őszintén beszél szerelemről, kapcsolatokról. Csak akkor válik mézesmázossá, amikor az a valósággal összefér, néhol pedig kifejezetten szívszorongató. Nehéz döntésekről és nehéz emberekről van itt szó. A kor emberéről. Mindezt kiváló ringató-táncoltató-szerelmetesen szép zenei körítéssel. Az egyik legjobb romantikus komédia, amit valaha láttam.

Becstelen Brigantyk (Inglorious Basterds)
Tarantino "mesterműve" végre nem csupán a zsánerek világából építkezik. Minden eddiginél feszültebb dialógusok, véresebb leszámolások és pofátlanabb poénok jellemzik. Érett film, mely kiemelt helyre kerül az életműben. Pontszámban valahová félúton helyezném a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregény közé. Ez úgy 9.5-et jelent. Oscart Christoph Waltz-nak!

Ezen a linken (meg az oldalsávból is) elérhető a 2009-es filmes naplóm. Heláj!

Évzáró 2009 - A legrosszabbak

2009-12-29T17:45:00.006+01:00

A magyar cím alól elérhető a trailer, az eredeti cím pedig a film imdb oldalát rejti.

Szörnyek az űrlények ellen (Monsters vs. Aliens)

A Dreamworks-nek már majdnem sikerült a Pixar méltó ellenfelévé válni tavaly (Kung Fu Panda), erre bedobják ezt a régi sci-fikből feleslegesen újrahasznosított, szinte tökéletesen humortalan izét. Sajnálom.

X-men a kezdetek: Farkas (X-men Origins: Wolverine)

Hugh Jackman izmos, izzad és gyak másfél órán keresztül. Sajnos több kifejezetten gáz alakítással találkozunk a játékidő alatt. Rossz hangulatunkon csak súlyosbít a béna forgatókönyv. Hülyére vagyunk véve, ennek pedig az arcunk előtt suhogó fizikátlan CGI karmok a legjobb metaforái.

Ördög bújt beléd (Jennifer's Body)

Diablo Cody-ról (a Juno írója) - nem mondom, hogy mély megrendülésünkre - kiderült, hogy tud kifejezetten rossz scriptet is írni. Megan Fox látványa még mindig szórakoztat egy ideig, de néha csúnyának van sminkelve, ráadásul Amanda Seyfried minden tekintetben (külsőleg, belsőleg) jobb nála. Lapos, nagyon lapos.

Felpörgetve 2 - Magasfeszültség (Crank 2 - High Voltage)

Parasztvakítás mesterfokon.

Leszbikus vámpírok gyilkosai (Lesbian Vampire Killers)

Egyértelműen a ciki-díj győzetse. Rengeteg poénosnak szánt jelenet van benne, de ezeknek csupán töredéke (úgy 2 db.) csal ki némi mosolyt belőlünk. A film az Edgar Wright-féle komédiák sikerét igyekszik meglovagolni, a legkevésbé sem szimpatikus karakterekkel, és egy minden logikát nélkülöző, összefércelt forgatókönyvvel.

Csinibaba a neten!

2009-12-26T16:08:00.006+01:00

Az Indavideó karácsonyi ajándékként az Üvegtigris 1 - 2 mellé felpakolta a netre a legeslegeslegeslegjobb magyar filmet is :D. Enjoy.

Ahol a vadak várnak (Where the wild things are, 2009)

2009-12-25T02:03:00.012+01:00

A Where the wild things are című képeskönyvet 1963-ban készítette Maurice Sendak. Számos országban vált népszerűvé a kb. tízmondatos történet, de itthon csak akkor kaptuk fel a fejünket, mikor Spike Jonze filmjét úgy reklámozták: „Minden idők egyik legnépszerűbb könyvének adaptációja”. Nocsak. Lehet, hogy a kommunista rezsim nem preferálta azokat a meséket, amelyekben olyan kijelentések hangzanak el rosszgyerekek szájából, mint a „Kezdődjön a vad zűrzavar”? Hát, lehet.

Spike Jonze videoklipes múltja agyonrágott téma, de most megkerülhetetlen, hiszen új mozijában a látványra koncentrál (nem mondom, hogy másfél órás videoklip, de még ebben is lehet valami). A csillogó víz mellett hasra eső hatalmas szőrmókok hamisítatlan „indie”-élményt szállítanak, tudjuk ezt már az első trailer óta. Felnőtteknek kevésbé jó hír, hogy az alapanyaghoz hűséges adaptációt látunk. Max (Max Records, remélem látjuk még sokszor) hiperaktív és rendkívül érzékeny kisfiú, ráadásul nincsenek barátai. Rossz fát tesz a tűzre, aztán csúnyán összeveszik édesanyjával és elszökik otthonról. Csónakot talál a közeli tavon, viharba keveredik, később homokos tengerparthoz ér, ahol természetesen már várják is a Vadak, akik megválasztják őt királyukká. Eztán pedig töméntelen vadulás lesz sárgolyócsatákkal, gigabunker-építéssel, önfeledt nagyvilágba-ordításokkal és egy adag tanulsággal arról, hogy nem mindig a tombolás a legjobb út, az csak a legegyszerűbb. Ahogy már mondtam, a történet inkább az egészen kicsi korosztályt célozza meg. Jonze ott hibázik, hogy - az amúgy nagyon klassz - markáns képei és a sötétből szűrődő zajok néha kifejezetten ijesztőek, nem gyerekeknek valók.

De a behemót lények esetlen illegését nem lehet nem szeretni, gyermeki lelkük pedig nem kevésbé szívmelengető. Amellett, hogy az eredeti rajzokat vették alapul, külön öröm, hogy a cgi, amit a mimikájuknál használtak csöppet sem tolakodó, sőt megtévesztő: igazi, belülről mozgatott maszknak látszik. Amit pedig nem lehet megunni, az a Yeah yeah yeah's fronthölgy, Karen O szerezte filmzene. Én már hónapok óta hallgatom. Ezek azok a dolgok, amik miatt bőven érdemes a porontyokkal együtt végigülni a filmet. Hiszen összességében egy nagyon szép mesét látunk barátságról, szeretetről és felelősségről. Igazán kíváncsi lennék a kisebbek véleményére. :)

"Cinema 2009"

2009-12-24T01:32:00.001+01:00

Sok-sok idei film hét percben. Kemény meló lehetett, de érzi a ritmust a srác...

A doboz (The Box, 2009)

2009-12-21T18:41:00.008+01:00

Karácsony közeledtével egy papírba csomagolt dobozra lel a Lewis familia saját házuk bejárata előtt. Később egy titokzatos úriember (Frank Langella, akinek hiányzik a fél arca) közli velük, hogy a dobozban talált gomb megnyomásakor két dolog történik. Egyrészt valaki meghal a Földön, másrészt Mr. Félarc átad a családnak egymillió dollárt, kápéban. Enyhén szólva Cameron Diaz plasztikázott orra alá lóg a lóláb, de a gomb mégis megnyomásra kerül. És ezzel kezdetét veszi A Donnie Darko rendezőjének új, misztikus utazása a villám sújtotta NASA kutatók, vérző orrú, bölcs közhelyeket puffogtató könyvtárasok és titkos összeesküvők erdejében.Az optimista jóslatoknak megfelelően Richard Kelly csöppet sem hazudtolta meg önmagát. Az interdimenzionális plazmafolyadék már-már rendezői stílusjegynek tekinthető, hát itt is csordogál majd belőle bőven. A recept: végy egy akár még világmegváltásra is képes, ám jobbára mégis impotens hőst (James Marsden), akit rongybaba módjára cibálnak ide-oda titokzatos „felsőbb hatalmak” (jelen esetben számításba jöhet többek között Isten, a „kis szürkék”, vagy egy párhuzamos világegyetem szülötte). A „felsőbb hatalmak” szándéka soha nem teljesen világos előttünk, sőt, gyaníthatóan a rendezői koncepció részeként csakis a „hatalmak” számára világos. A cselekménybeli motivációt tehát ismét nagyítóval kell keresnünk, és ez alighanem jó pontokat jelent a rajongóknak. További erény, hogy ahogy a Donnie Darkoban a 80-as, úgy itt a 70-es évek idéződnek meg a szemünk előtt, nem is akárhogy, szépen figyeltek a részletekre. Az már talán kevésbé fog tetszeni, hogy a The Box Kelly eddigi legkomorabb alkotása, amely sajnos a minimális humort is nélkülözi, teret hagyva a baljós hangulatoknak és a tragikumnak.Kövezzen meg, akinek sosem jutott eszébe a rendező munkáit David Lynch életművéhez hasonlítani, hát nekem most a 97-es Lost Highway-ből ugrott be sok dolog. Senki sem tagadhatja, az Útvesztőben-re rímel a hajnali „ajándékcsomag” a ház lépcsőjén, a vacsorajelenet démoni vigyorú pincérrel, vagy a félelmetes hang a telefonban, mely bejelenti, hogy „látom magát”... Az is igaz azonban, hogy Kellynél több konkrét információ elhangzik a dolgok állásáról, amelyekben ott az értelmezés lehetősége, de csakis akkor, ha a nézőnek kedve van hozzá. Amúgy különös maszlagot lát, amelyet csak részleteiben lehet megragadni. Elgondolkodtató, ezúttal az egyén szabadságára terelődik a hangsúly, továbbra is jelen van a „pillangó effektus” ötlete: az apróbb cselekedeteink az egész minket körülvevő világot meghatározzák. Egészében vizsgálva a dolgozatot mégis csupán sejtelmesen csillogó plazmának tűnhet a megvilágosodás ígéretével. Rajongóknak ennek ellenére kötelező.